A XX. század nagy háborúinak érdekességei

Háborúk

A két világháború főbb különbségei [18.]

2019. augusztus 26. - Harmat Árpád Péter

Az emberiség történetében (eddig) két nagy világégés zajlott: az 1914-1918 közti első világháború és az 1939-1945 közt pusztító második világháború. Az előbbi 15 millió ember halálát okozta, az utóbbi pedig csak Európában 50 millió életet oltott ki. Mindkét eseménysort kiemelten tanítják az iskolákban és mindkettő fontos része krónikánknak. Felvetődik azonban a kérdés: milyen főbb különbségek adódtak közöttük? A választ 10 pontba gyűjtöttük:

elso_masodik_vh.jpg

1. A harcok kirobbanásának okai:

Az első világháború esetében egy bonyolult világpolitikai helyzet kialakulása vezetett a harcok megindulásához, mely a világ gyarmati újrafelosztása körül kialakult vetélkedésben gyökerezett. A régi nagy gyarmatosító hatalmak ugyanis - Nagy-Britannia, Franciaország és Oroszország (utóbbi Közép-Ázsia és Szibéria gyarmatosítója volt) - a századfordulóra már megszerezték a Föld értékesebb területeit (egyedül Anglia 30 millió km2-es birodalommal rendelkezett), míg velük szemben, a feltörekvő, frissen megalakult európai hatalmak - mint Németország és Olaszország - lemaradtak a gyarmatszerzésekben és csupán az értéktelenebb területekért szállhattak versenybe. A Monarchia régi hatalmi befolyását szerette volna visszakapni, Németország - 1871 óta egységes és létező birodalomként - gazdasági erejéhez méltó világhatalmi szerepre áhítozott, Olaszország pedig rivalizálva a franciákkal, sokkal nagyobb gyarmatbirodalomra vágyott. Az első világháború tehát a régi és új gyarmatosítók közti versengés és vetélkedés alapkonfliktusából fejlődött világméretű küzdelemmé.

gyarmatok_1914.jpg

Ezzel szemben a második világháború a megelőző világégésben vesztett Németországnak és annak vezérének Adolf Hitlernek (illetve a nácizmusnak) a világhódító szándékai miatt robbant ki. A második világégés kirobbanása a német náci párt ideológiájában, Hitler retorikájában és a lebensraum alapfelfogásában már az 1930-as években kódolva volt. A lebensraum nagyobb életteret [országot] követelt a magasabb rendű németségnek, mely csakis hódításokkal és Európa meghódításával válhatott valóra, Hitler szerint.

2. A háború előtt kialakuló táborok:

Az első világháború esetében már jóval a harcok megindulása előtt kialakultak a szemben álló szövetségek: Németország, Olaszország és a Monarchia már 1882-ben összefogtak egymással - létrehozva a Hármasszövetséget - míg a másik oldalon Anglia, Franciaország és Oroszország - 10 évvel a háború megindulása előtt megalakították az antant szervezetét. Ezzel ellentétben a második világháborúban csak a küzdelem kezdetén (1940-ben) jött létre aláírt szövetségi szerződés: Háromhatalmi egyezmény (Németország, Olaszország, Japán) és az is csak az egyik oldalon, míg a másik oldal csak bőven a háború alatt szerveződött meg: Atlanti charta (1941augusztus 14.) néven.

haromhatalmi_egyezmeny.jpg

[A fenti képen a Háromhatalmi egyezmény aláírása látható.] Az Atlanti charta eredetileg az angolok és amerikaiak összefogása volt (a náci és fasiszta hatalmak ellen), melyhez a Szovjetunió utólag csatlakozott (1941 szeptember 29-én).

3. A küzdelem jellege, a frontok száma:

A két háború jellegében nagy eltérést mutat: míg az első világháborúban az öt nagy fronton - a nyugatin, a keletin, az itáliain, a balkánin és a mezopotámiain - állóháborús küzdelem folyt (lövészárok-harccal), addig a második világháború az egyes európai (és más kontinenseken elhelyezkedő) országok német-olasz-japán lerohanásáról "szólt" illetve az ezt követően Európában a kétfrontos (nyugati-keleti, amerikai-szovjet) ellentámadásról. Míg a "nagy háborúban", 1914 és 1918 közt évekig alig mozdultak a demarkációs vonalak, addig a második nagy világégés során a gyors előretörések, villámháborús hadműveletek játszották a főszerepet. Míg az egyikben a lövészárkok közt húzódó szögesdrót akadályok leküzdése, a mustárgáz bevetése, a szuronyos puskák alkalmazása játszotta a főszerepet, addig a másikban a sok száz illetve ezer kilométeres előretörések, hatalmas harckocsi csaták, városi harcok és bombázások jelentették a markáns jellemzőket.

elso_masodik_vh_frontok.jpg

4. Átállások a harcok alatt:

A két világháború közt lényeges különbséget jelentett az is, hogy míg az elsőben fontos országok váltottak tábort, illetve szálltak ki a harcokból, addig a második világháborúban jóval kevésbé fordult elő ilyesmi (és amennyi ilyen eset akadt, aZ is inkább a harcok végén volt jellemző). Ami a konkrét eseteket illeti: az első világháború kezdetén, 1915-ben Olaszország, majd 1916-ban Románia jelentette be átállását az antant oldalára, később pedig 1917-ben Szovjet-Oroszország szállt ki a harcokból (Breszt-litovszki béke: 1918 március 3.), illetve az USA lépett a helyükbe (1917 április 6.). A második világháborúban a két, szemben álló tábor nem változott (legfeljebb csatlakozások történtek az egyes oldalakhoz) és csak a legutolsó szakaszban fordultak elő átállások, mint például Románia 1944 augusztus 23-án (a német szövetségből kilépett és a Szovjetunió oldalára állt).

5. Az oroszok szerepe:

Mindkét háborúban kiemelkedő szerepet kaptak az oroszok, de egészen eltérő módokon: míg a második világháborút végigharcolták (az 1941 júniusi német lerohanástól az 1945 májusi német kapitulációig), addig az első világháborúban csak 1917-ig vettek részt, amikor november 7-én a Lenin vezette bolsevik puccs véget vetett a cári Oroszország által kötött antant kötelezettségeknek. Nagy tehát a kettő közt a különbség, hiszen míg az első nagy világégés végkimenetelében nem volt meghatározó szerepük, addig a másodikban megkerülhetetlenül fontos, mondhatni döntő jelentőséggel bírt részvételük. A sztálingrádi csatát követő 19-20 hónapban kiűzték a németeket országukból, majd újabb 7 hónap alatt egészen Berlinig tolták vissza a Wehrmacht erőit (megnyerve a háborút). [A lenti képen tipikus frontképek láthatóak az első és második világháborúból.]

frontkepek.jpg

Persze mindehhez kellett az is, hogy 1944 június 6-án Normandiában a szövetségesek is új frontot nyissanak, azért a háborús terhek viselésében tagadhatatlanul nagy volt a részük. Ezen a téren pedig óriási a különbség a két világháború között (orosz tekintetben)

6. Franciaország szerepe:

Az oroszok mellett a franciák háborús részvételének jelentősége is nagy eltérést mutat a két háború között. Az elsőben a németek nem voltak képesek legyőzni nyugati szomszédjukat, mint ahogyan országukat és fővárosukat sem tudták megszállni. Az 1914 augusztus 4-én meginduló német támadás és az 1918 őszi német összeomlás között a legtöbb, amit a németek képesek voltak elérni, az Párizs 22 km-re történő megközelítése volt. Ezzel szemben a második világháborúban Hitler csapatai 1940 május 10-én indultak meg Franciaország ellen és június 14-én már Párizs utcáin masíroztak. Alig több, mint egyetlen hónap alatt elesett Franciaország, melyet a későbbiekben a hitleristák két részre osztottak: egy megszállt (északi) és egy behódoltatott (déli) területre (vichy-kormányzat). A második világháború későbbi éveiben főleg Anglia, az USA és a Szovjetunió tudott csak szembeszállni a nácikkal. A fordulatot az 1944-es normandiai partraszállás hozta: a franciák hazájuk felszabadítását követően (és annak során) kezdtek újra harcot a németekkel. Szerepük tehát - éppen fordítva, mint az oroszok esetében - inkább az első, mint a második világháborúban volt meghatározó.

7. Japán szerepe:

Japán a harmadik olyan ország, melynek háborús szerepe óriási különbséget mutat a két nagy világégés tekintetében. A felkelő nap országa 1914-ben az antant, vagyis a nyugati hatalmak oldalán lépett az első világháborúba és végig a németek ázsiai területei ellen vívott küzdelmet a kínai Santung tartományban és a csendes-óceáni Mariana-, Karolina és Marshall szigeteken. Szerepe tehát nem volt kiemelkedő és a szövetségeseket támogatta. Ezzel szemben a második világháborúban már "főszerepet" játszott és a fasiszta hatalmakat támogatta. 1940-ben alapítója volt a Háromhatalmi egyezménynek, 1941-ben megtámadta az USA -t és a háború alatt a nyugati hatalmak ellenfele lett. Japán egészen 1945 szeptemberéig hadat viselt Amerikával, olyan jelentős csatákba bocsátkozva vele, mint a Midway -i és leytei tengeri csata (Fülöp-szigetek) illetve az Iwo Jima és Okinawa elfoglalásáért vívott küzdelem.

csendes_oceani_front.jpg

8. Kegyetlenségek a megszállt országokban:

A két háború eltérő jellegéről (hadászati, harcászati szempontból) már esett szó, ám fontos kiemelni azt is, hogy a tömeges háborús bűnök, hihetetlen kegyetlenségek és népirtások (zsidó és cigány holokauszt) főleg a második világháború velejárói voltak. Míg a nagy háborúban (így nevezték 1939-ig az első világégést) a harci események a frontokra szorítkoztak, addig a második világháborúban a nácik nagyon komoly pusztítást és kegyetlenkedések sorát hajtottak végre az általuk megszállt területeken is. Megsemmisítő táborokba vitték a 11 milliós európai zsidóság felét, komplett falvakat irtottak ki egy-egy megtorlás során és a Szovjetunióban Einsatzgruppe különítményeik milliókkal végeztek (zsidókra, kommunista gyanús egyénekre és partizánokra "vadászva"). A két világháború a hátországok bombázásit tekintve is nagyon eltért: míg az első világégésben ez nem volt jellemző, addig a másodikban százezrek halálát okozta (pl egyik oldalon Drezda szőnyegbombázása, a másikon London bombázása illetve V1 - V2 rakétákkal való lövetése). 

auschwitz.jpg

9. A harckocsi fegyvernem jelentősége:

A két nagy háború közt nagyon fontos különbséget jelentett az alkalmazott fegyverek bevetése: míg az első világháborúban (a szárazföldi hadviselés terén) a géppuska, az ágyú (tüzérség) és a harci gáz képviselte a legpusztítóbb és legtöbbet alkalmazott fegyvereket, addig a második világháborúban a harckocsik jelentősége volt a legnagyobb. Mind a németek, mind a szövetséges hatalmak több tízezer páncélost gyártottak le 1939 és 1945 között, melyek a legnagyobb hadjáratok, csaták és harci események főszereplői lettek a későbbiekben. Nyugat-Európa német lerohanásában, a Szovjetunió német megtámadásában (Barbarossa hadművelet) ugyanúgy kulcsfontosságúak voltak a harckocsik (és páncélvadászok), mint a nagy német ellentámadásokban (Ardenneki offenzíva, Kurszki tankcsata) és a nagyvárosokért vívott harcokban.

kursk_pz4.jpg

A legfejlettebb Wehrmacht harckocsik (Panzer IV., Panther, Tiger) állták a versenyt mind a szovjet hadiipar legjobb tankjaival (T-34/85), mind a szövetségesek legkorszerűbb páncélosaival (Sherman Firefly), sőt több tekintetben föléjük is kerekedtek. A páncélos fegyvernem egyértelműen a második világháború fő fegyvere volt, az első világégésben megjelenő harckocsik (pl Mark I.) katonai, hadászati jelentősége elenyészőnek mutatkozott.

10. Németország vereségének körülményei:

Az első világháború legvégére a legfőbb vesztes Németország - boksz hasonlattal élve - nem kapott olyan mérvű kiütést, mint a másodikban. Tény, hogy gazdasága a harcok végére kimerült, uralkodóját (II. Vilmos császárt) egy gyors és rövid forradalom zavarta el és a frontokon komoly vereséget szenvedett, ám ha mindezt összevetjük mindazzal, ami a második világháború végére érte (1945 május 7.), jelentős különbséget láthatunk. Városai romokban hevertek (Drezdát földig rombolta a brit szőnyegbombázás), 7 millió polgára hunyt el a harcokban (ebből 5,3 millió katona) és az ellenséges seregek szinte minden jelentős városába bevonultak. (Berlint az oroszok vették be.) Az első világháborúban Németország városait nem szállták meg idegen csapatok, fővárosának épületeit nem lőtték rommá orosz ágyúk és harc sem folyt német földön.

drezda.jpg

[A képen Drezda látható a szőnyegbombázás után.] Németország vesztesként történő kettéosztása (Nyugat és Kelet Németországra) is csak az 1939-1945 közötti harc esetében fordult elő. Ez tehát a 10. lényeges eltérés a két nagy világégés között.

Zárásképpen: számtalan egyéb tényezőt is meg lehetne még említeni a két világháború közötti különbségek taglalása során, de jelen poszt a legfontosabb eltérésekre próbált meg fókuszálni. Ezúttal ezt a 10 jellemzőt emeltük ki.

 Ha tetszett a poszt kövess bennünket a Facebook -on is!

logo_uj_haboruk.jpg

2019.08.26.15:40

A bejegyzés trackback címe:

https://haboruk.blog.hu/api/trackback/id/tr9415023582

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nietzsche_ 2019.08.27. 07:07:02

Az első három tényező - háborús okok, szövetségek és háborús jelleg - mellett a nyolcadik is kiemelkedően fontos, hiszen a II.vh-ban milliókat öltek meg a frontoktól távol a népirtások során. Ezzel szemben az I.vh.még az utolsó "tisztességes" harc volt a történelemben. (Bár ha ide soroljuk az 1915-17 közti örmény népirtást, akkor nem is olyan biztos).

Disztopia 2019.08.27. 07:43:55

Nagyon jó kis poszt, köszönóm! Ami az oroszok szerepét illeti: fontos volt ugyan első világháborús részvételük - hiszen megosztották a központi hatalmak erőit - de közel sem volt annyira meghatározó fellépésük, mint a második világháborúban.

Az oroszok 1941-1945 között a második vh főszereplői voltak, sőt 1941-1944 között, a partraszállásig szinte egyedül viselték a háború terheit.

Négyes_ 2019.08.27. 09:35:45

@A Mester_: Egyértelmű. Oroszország 1914-1917 között ugyan komoly harcokat vivott a porosz és a galíciai frontokon, de ez össze sem hasonlítható azzal a szereppel, ami a II.világháborúban jellemezte.

Galaric 2019.08.27. 09:36:07

Az oroszok szerepe nem volt döntő az első világháborúban???
A Monarchia ki miatt nem volt képes gyorsan kiütni Szerbiát?
Szerbia kitartása hozta meg az olaszok kedvét a hadba lépéshez.
A Német Birodalomnak az oroszok miatt kellett folyamatosan megosztani az erejüket két fronton, majd emiatt az újabb és újabb megnyíló frontokon kihúzni a bajból a szövetségeseiket.
Szerintem nyugodtan kijelenthető, hogy az oroszok nélkül a Központ hatalmaknak reális esélyük lett volna megnyerni a háborút.

A páncélos fegyvernem mellett én megemlíteném a légierő kialakulását és annak külömböző csapatnemjeinek megjelenését (vadászok, felderitők, könnyű és nehézbombázok, csatarepülők, stb.)
A mai napig érzödő hatást gyakoroltak a hadviselésre.

chrisred 2019.08.27. 09:36:25

1. Hát, én úgy látom, hogy

a) az első világháborúban a porosz katonabirodalom meg akarta szerezni a világbirodalommá váláshoz szükséges eröforrásokat.
b) a második világháborúban a náci birodalom meg akarta szerezni a világbirodalommá váláshoz szükséges erőforrásokat.

A többi különbségtétel jogos.

Buchhalter 2019.08.27. 09:37:49

Az oroszok és a japánok is követtek el népirtást.

_z_ 2019.08.27. 09:38:36

Az elsö ponttal vitatkoznek. Nem Hitlert felmentve, de a II. haboru szerintem nem az ö szemelyeben gyökerezett, hanem az I. vilaghaboru utani bekekötesben. A vesztes orszagokat olyan kedvezötlen helyzetbe hozta, hogy kodolva benne a következö kör (ebböl a szempontbol erdekes Olaszorszag helyzete). Hitler, a fasizmus es minden hasonlo megerösödese csak ennek a következmenyei.

yerico1 2019.08.27. 09:38:53

@A Mester_: És ha nem indul meg a német támadás a Szovjetúnió ellen ,akkor ők lettek volna az agresszorok, akik lerohanták volna Európát 1941-ben.

mtultras 2019.08.27. 09:39:03

A kirobbanás okaihoz a második világháborúnál fel lehetne sorolni az első világháborút lezáró békekötéseket is, amely sok esetben drasztikusan eltért a korábban megszokottaktól, ezért az okok között az azzal szembeni revansvágy is jelen volt a németekhez csatlakozó országoknál.

Alick 2019.08.27. 10:52:16

@yerico1: A Vörös Hadsereg '41-en nem volt olyan helyzetben, hogy katonailag erős országok ellen támadó háborút kezdeményezzen. A nem túl erős finnekkel se igazán bírtak.
Sztálin leginkább a komintern-es helyi hatalmi bomlasztásokban bízott, hogy a polgárháborúban meggyengült országba "béketeremtőként" vonulhasson be vagy a helyi képviselői felfegyverkezve átvehessék a hatalmat.
Nem véletlen, hogy a kommunistákat mindenütt üldözték, így a "komintern modell" legfeljebb a harmadik világban működött.

2019.08.27. 10:52:27

@Nietzsche_: Ez valószínűleg inkább az eszközök hiányának, mintsem a magasabb erkölcsnek tulajdonítható.

2019.08.27. 10:52:42

@mtultras: Már akkor megmondták (ha jól emlékeszem, Churchill 1920-ban), hogy ez nem egy békeszerződés csak a háború elhalasztása (lehet, hogy nem pont így fogalmazott, de ez volt a lényeg).

Steve the Great 2019.08.27. 10:53:04

Érdekes - bár nem túl meglepő -, hogy mennyire Európa-központú a 2.vh. szemlélete. Pl. evidenciának tartjuk, hogy 1939. szeptember 1-én tört ki, noha Japán már évekkel korábban megkezdte a terjeszkedését, Kína egyes részeinek megszállásával. Én igazából semmi lényeges különbséget nem látok Németország és Japán magatartása között, így akár lehetne a háború kezdőpontja 1937 is.

chrisred 2019.08.27. 10:53:22

@mtultras: Szerintem nem tért el drasztikusan a korábbiaktól, például az első világháború kirobbanásának okai közé is fel lehetne venni a revansvágyat a franciáknál Elzász-Lotharingia elcsatolása miatt. Úgy gondolom, bármilyen békét is kötöttek volna az első világháború után, nem akadályozta volna meg a második kitörését.

2019.08.27. 10:55:30

Akik az első világháború utáni békekötést megtervezték, pontosan tudták, hogy ki fog törni a második. Akik Magyarországot feldarabolták arra is számíthattak, hogy itt újabb balhé lesz, amire majd ők jönnek békét teremteni és észt szórni. Ám az oroszok ilyen szintű megerősödésére nem számíthattak, így ez a balhé (egyelőre) elmaradt. Akik helyére gyorsan belépett az EU. Ami viszont tetszik, az az egyetlen hasonlóság a két háborúban a románok szerepe, akik mindkétszer átálltak a másik oldalra, gyakorolva nemzeti sportjukat, a korábbi barátok hátba támadását.

chrisred 2019.08.27. 12:10:23

@a szürkebarát ötven árnyalata: Foch marsall mondta a versailles-i szerződés aláírása után, hogy ez nem béke, csak fegyverszünet húsz évre.

inteligencs elenzeki 2019.08.27. 12:11:49

Az azonosság a két háborúban, románia minkét alkalommal átállt.

Amúgy különbség volt még, az első világháborúban kezdetleges légierők voltak. A bombázás, még tényleg saccra történt pl.
Többek között ezért is lett volna esélyünk egy kedvezőbb területrendezést kisajtolni, feltéve, ha az ország politikai elitje, még Wekerle kormány alatt ráébredt volna, hogy mi az antant végső célja. Katonai potenciálunkat (18 kora ősze) tekintve lehetséges lett volna.

Különbség még: A második világháború volt az első atomháború. (Remélhetőleg az utolsó is).

Kopi3.14 2019.08.27. 12:12:08

"This is not a peace. It is an armistice for twenty years" Ferdinand Foch.
Hitler a kanyarban sem volt, amikor mondta. A kelet-közép-európai káoszt, amit hátra hagytak szintén nem Hitler lázálma, ellenben igen aktív eleme volt a második világháborúba futásnak.

Haloperidol 2019.08.27. 12:12:29

Szerintem nem érdemes nagyon különválasztani a két világháborút. Egyre inkább elterjed az a nézet, hogy ugyanazon konfliktus 2 fejezete az egész: Németország szándéka arra, hogy Európa (és alkalomadtán a világ) vezető hatalma legyen Nagy Britaniával szemben.

Ha Németo. nem veszíti el az I. vh-t, ki sem tör a második, a nácik soha nem jutnak hatalomra.

ace22 2019.08.27. 13:58:43

Az USA első világháborúba való belépését megelőzően (amit a németek provokáltak ki ritka buta módon Mexikó hergelésével az USA ellen), a németek minden fronton a saját határaikon túl álltak, az orosz front lezárult, valószínűleg előnyös békét köthettek volna vagy akár nyerhettek is volna - az USA hadba lépése nélkül.

A japánok kínai / mandzsúriai atrocitásairól annyit, hogy 10 és 20 millió (főleg polgári) áldozat között mindent lehet olvasni.

Hátország bombázása: A V1 és V2 által a világháború alatt összesen célba juttatott robbanóanyag nem ért fel egy kiadós szövetséges bombázáséval. Az áldozatokat tekintve a borzalmas munkakörülmények között dolgozó összeszerelő hadifoglyok közül többen haltak meg Németországban, mint Angliában.

Hátországbeli bombázások: A tokiói bombázás viszi a prímet, a hirosimai és nagaszaki-i előtt. Amúgy történészek szerint az atomenergiával tudatlanul és felelőtlenül játszadozó USA-ban (radioaktív cipőpróbálógép, atomenergia labor gyerekeknek, nevadai atomrobbanás-túra) több áldozatot követelt a sugárfertőzés, mint Japánban...

Etniez 2019.08.27. 13:58:51

@_z_: egyetértek, Hitler az okozat volt és nem az ok.

gyéef 2019.08.27. 13:58:59

@Kopi3.14: Lehet hogy ezt mondta, de kizárt hogy angolul. Miért hiszik emberek azt hogy ha valamit angolul leírnak az valamiért hihetőbb?

Csak Norris 2019.08.27. 13:59:05

@Haloperidol: Ahogy egyre többet olvasok a témáról, akár regény formában, nekem is ez kezd kikristályosodni. Nem csak úgy jött egy Hitler, és nem csak úgy elkezdte oltani az embereket, hanem kellett pénz ami oda juttatja, és kellett egy elkeseredett helyzet az embereknek az elsö után, ami miatt fogékonyak lettek a nézetekre, és az ellenségképre.

Fikalnyik Eugén 2019.08.27. 13:59:26

Az első és a második háború is az amerikaiak nemzetközi térnyeréséről szólt, az okokat ott kell keresni. Egy feltörekvő világbirodalom, amelyik a saját polgárháborúját lejátszva biztosítja a belső hatalmat, ezt követően lerendezi a mexikóiakat, közép amerikában a spanyolokat, Kuba, Haiti, Dominika, Nicaragua stb, ezen felbuzdulva a Fülöp szigeteket, és jöhetett Európa és Japán.
Ennyi.
Azóta is ezt csinálja.

MEDVE1978 2019.08.27. 13:59:32

A harckocsi fegyvernem jelentősége véleményem szerint részben túlbecsült.
Ha megnézzük az első világháborút, a fegyvernemek között azt látjuk:
1. Harckocsi és tankelhárító - minimális
2. Gyalogság - nagy
3. Tűzérség - nagy
4. Légierő - kicsi, többnyire felderítés
5. Csatahajók, haditengerészet - nagy

A második világháborúban ez úgy folytatódott, hogy a németek stratégiája elmozdult a hatékony fegyvernemek közötti együttműködés segítségével indított erőkoncentrációs támadások felé. Ez ugye azt jelenti, hogy a páncélos ék előrenyomul a tüzérségi és bombázási előkészítés után, gyalogos fedezettel. Ezt a németek mesterien alkalmazták a háború elején, de elég hamar kiderült, hogy ez nem elég. Az egyes fegyvernemekre való hatás az volt, hogy mind a tüzérséget, mind pedig gyalogságot mobilizálták, lettek önjáró lövegek, illetve a gyalogságot is teherautókra vagy páncélozott csapatszállítókra tették, ha tudták. Ezzel tudták követni a sokkal gyorsabb páncélozott járműveket. Ezt követően minden háborús fél megpróbált a fegyverkezési versenyben adaptálódni. Ez nyilván jelentett erősebb tankot, jobb önjáró löveget és jobb repülőket. Ha a nyugati frontra gondolunk, akkor ott kulcsfontosságú a nyugati szövetségesek légi fölénye. A partraszállást és a kitörést követő időszaktól kezdve a háború végéig egyértelmű volt a szövetségesek teljes légi fölénye. Éppen ezért, hiába volt jól felszerelve az ardenneki offenzíva, a szövetséges légierő szétszedte a védtelen páncélosokat, miután a Luftwaffe akkor már nem tudta megvédeni azokat.

A német harckocsik egyébként is túl vannak "misztifikálva". A valóság az, hogy Guderianék már 1941-ben sokkolva tapasztalták, hogy a szovjeteknél van olyan nehéz tank, ami jobb a német Panzer III-nál. Ez a KV1 volt. A t38-asok pedig minden tekintetben felvették a harcot a Tigrisekkel. A nyugati fronton a Sherman Fireflyok, Churchill tankok talán kicsit gyengébbek voltak. Az igazság az, hogy elsősorban a német taktikai előny és hadi képzettség okozta a győzelmeket mind a keleti és a nyugati fronton is. Csak hát a németek azt tapasztalták, hogy hiába darálnak le még X orosz hadsereget mindig van új. Konkrétan a második világháborút valóban az oroszok nyerték meg, de nem a tankjaikkal vagy ágyúikkal, hanem azzal, hogy 9-10 millió orosz katona halt meg (összesen 20-27 millió szovjet halálos áldozat volt). A német veszteség még úgy is ennek a fele, hogy a háború végére Németország egy romhalmaz lett. A szovjeteknél Sztálint nem érdekelte, hogy újabb 1 millió Szergej meghal, ez csak egy eszköz volt a győzelemre.
Ez a gondolkodásmód mindig is jellemezte:
"Ha egy ember éhenhal az tragédia, ha egymillió az csak statisztika"

dr. mesterséges színezék 2019.08.27. 13:59:41

@a szürkebarát ötven árnyalata: Az I. vh-nak is minden 3. áldozata civil volt.
Nem mindegyik közvetlen harci cselekményben halt meg, de a modern tüzérség, ami a frontvonalon főszereplővé és fő gyilkolóvá vált, a vonalak mögött is aratott, főleg a városostromoknál.

Lacquo 2019.08.27. 13:59:44

A hitleri népirtások mellett érdemes megemlíteni a sztálini kegyetlenségeket, csak ugye erről sokan megfeledkeznek.

dr. mesterséges színezék 2019.08.27. 15:21:33

@Kopi3.14: Még mielőtt kialakulna egy legendárium Foch körül, szögezzük le, hogy ő _túl engedékenynek_ találta a Németországgal kötött békediktátumot.
Az ő célja az volt, hogy No. többé ne jelenthessen fenyegetést Fo. számára, és nem nélkülöz minden alapot az elégedetlensége.

dr. mesterséges színezék 2019.08.27. 15:21:43

@MEDVE1978: És az a 10 milló sem mind a győzelemért halt meg, hanem pusztán a szocialista harcmodor oltárán is, akár számított abból katonai előny, akár nem.

dr. mesterséges színezék 2019.08.27. 15:22:30

@Lacquo: A megfeledkezők között vannak elsősorban maguk a posztszovjetek.
Vesztes háború után szinte megkönnyebbülés a vezetőt áztatni, de egy győztes háború diadalmas emlékét összepiszkolná az az apróság, hogy egy szociopata alatt vívták meg, szociopatához méltó eszközökkel.

chrisred 2019.08.27. 15:22:37

@gyéef: "ce n'est pas une paix, c'est un armistice de vingt ans"

Ződ2000 · http://egzostive.com 2019.08.27. 15:22:51

Lemardt az előző kommentem de azt hoszem mások már megemlítették: a SZU kezdetben a harmadik birodalom legfőbb szövetségese. Együtt, közösen igázták le Észak-Kelet-európát.

Ez természetesen változott 41-ben, de nem Sztálin döntésére, hanem a Barbarossa hadművelet miatt.

zirrian 2019.08.27. 15:23:09

@A Mester_: Na azért nem egyedül viselték...Észak-Afrikában és Olaszországban a szövetséges erők elég komoly erőket foglaltak le, akiket nagyon jól tudtak volna használni Oroszországban, valamint a Japán ellen vívott háborúban az amerikai tengerészgyalogságot is be lehetett volna vetni más frontokon.

A cikkel kapcsolatban - az okoknál a második világégésé sántít...Hitlerre kenni az egészet? Ennél komplikáltabb volt, az első világháborút lezáró békefeltételek miatti elégedetlenség, a szovjetek agressziója az északi államokban (amit Finnország állított meg '39-'40 telén), valamint a japán támadás Kína ellen kicsit jobban árnyalja a "Hitler=minden rossz forrása" gondolatot.

Disztopia 2019.08.27. 15:53:30

@zirrian: Azok az amerikai erők, melyek Normandia előtt Afrikában, majd Olaszországban tevékenykedtek nagyságrendekkel voltak kisebbek, mint a keleti fronton 41 óta harcoló szovjet hadseregek. Messze nem azonos kategória a kettő: Sztálingrád után 3 milliós szovjet haderő támadta a németeket, míg a szicíliai partraszállásban 400 ezer szövetséges katona vett részt.

dr. mesterséges színezék 2019.08.27. 15:53:38

@zirrian: "a szovjetek agressziója az északi államokban (amit Finnország állított meg '39-'40 telén),"

Minden tisztelet megilleti Finnországot, de egyrészt többet veszítettek, mint amennyit Sztálin követelt tőlük puffercélra.
Másrészt éppen a Molotov-Ribbentrop paktumban megszerzett szövetségese elleni zónának gyűjtötte a területeket a nyugati határán, tehát nem kevés köze volt ehhez is Hitlernek.

Tkp. Sztálin paranoiája pont passzolt Hitler nem éppen véka alá rejtett keleti irányú törekvéseihez.

Nietzsche_ 2019.08.27. 16:02:32

@zirrian: Nem nagyon van árnyalni való azon, hogy a II.világháborút Adolf Hitler robbantotta ki, amikor sorra lerohanta az európai országokat: Lengyelorszagot, Dániát, Norvégiát, Hollandiát, Belgiumot, Luxemburgot, Franciaországot, Jugoszláviát, Görögországot, Szovjetuniót ... stb.

ezneménvagyok 2019.08.27. 19:50:57

"A két világháború közt lényeges különbséget jelentett az is, hogy míg az elsőben fontos országok váltottak tábort, illetve szálltak ki a harcokból, addig a második világháborúban jóval kevésbé fordult elő ilyesmi (és amennyi ilyen eset akadt, aZ is inkább a harcok végén volt jellemző)."

Azért a 4. pont kissé árnyaltabb ennél, amennyiben a 2. világháborút nem 1941-től számolod. A Szu a Barbarossa kezdetéig papíron Németország szövetségese volt, együtt támadták meg Lengyelországot, Németország pedig nem segítette a finneket, a későbbi szövetségest (Európában amúgy szinte egyedülálló módon) a Téli Háború alatt. Továbbá Románia (és Bulgária) mellett korábban Olaszország is átállt, az előzőkéhez egyébként nagyon hasonló körülmények (ellenség a kapuknál) között. Franciaország meg nem szállt részeinek a története, illetve a két harcoló félhez való hozzáállása is megérne egy misét.

Stenonis 2019.08.27. 19:51:01

Az 5. ponthoz annyit tennék hozzá, hogy nem a szövetséges partraszállás miatt jutottak el az oroszok Berlinig. Hanem annak a kb. 350 ezer jó terepjáró képességű teherautónak köszönhetően, amit az amerikaiak adtak kölcsönbérlet gyanánt. Plusz még 4500 tonna élelmiszer és 58 millió pár lábbeli.
Enélkül 1945-ben még az orosz puszta közepén vánszorogtak volna mezítláb és éhesen a szovjet katonák.

wartburg1963 2019.08.27. 19:51:29

Egy apróság kimaradt: A második világháború lényegében ideológiai háború is volt, döntően Németország és a SZU között. Ez az elem teljesen hiányzott az első világháborúból.

Von Hermanitz 2019.08.27. 19:57:06

@Stenonis: Persze, tiszta sor. A szovjetek csakis azért verték Berlinig a németeket, mert teherautóik voltak. A 3-4 milliós hadsereg, a tízezer szám bevetett T-34 es és a szinte megszállott előretörés tök mellékes. A teherautók nélkül tutira a németek nyernek. Naná. :)))) :DDDDD

Argus_ 2019.08.27. 20:25:23

A poszt nagyon jó, de akadnak, akik a második világháború kirobbanásáért Hitler helyett az első világháborút lezáró békét teszik felelőssé (és így végső soron a nyugati hatalmakat). Erre én azt mondom, Hitlert felmenteni ezzel a dumával a felelősség alól olyan, mint egy-egy sorozatgyilkos mentesíteni tettei alól azon az alapon, hogy előtte rosszul bánt vele a társadalom és szegény a sok sérelme miatt kezdett egy gyilkolászni.

ace22 2019.08.27. 21:07:28

A második világháborút az amerikai ipar / pénz és a szovjet gyalogos katona nyerte meg... Futottak még: [mindenki töltse ki belátása szerint]

Szolo 2019.08.28. 07:30:32

@Athos_73: Hitlert teljesen felmenteni nem is lehet cél, de a 2. vh kitöréséért abszolút 1. vh-t lezáró békediktátumokat lehet kárhoztatni, nem az egy szem Hitlert. Nem azért tört ki a 2. vh, mert Adolf Hitler került vezető szerepbe, hanem azért kerülhetett egyáltalán vezető szerepbe, mert az 1. vh veszteseinek a társadalmát a békediktátumokkal súlyosan megalázták a veszteseket, és ezzel egy bosszúvágyat ültettek el a vesztesek szívébe. Hitler és köre csak ezt a bosszúvágyat lovagolta meg. Ha nem ő teszi meg, akkor megtette volna más.

Argus_ 2019.08.28. 07:46:33

@Szolo: Ezzel a maszlaggal az 5 ezer éves irott történelem egésze átírható es minden bűn felmenthető: Memnon azért égette fel Tróját, mert az provokálta őt, a vandál törzs a szemét rómaiak miatt kegyetlenkedett, Napóleon pedig a nagy európai királydinasztiák túlhatalma miatt rohanta le sorra az európai országokat. Szegény Hitler is csak a mocsok nyugatiak áldozata, miattuk kényszerült arra a sok csibészségre.

c 2019.08.28. 09:20:29

@Legfelelősebben gondolkodó felelőtlen ember:
És az "eredményt" elnézve nem ez a nyerő stratégia?

Sokra nem mentünk az "egyenes gerinccel".

chrisred 2019.08.28. 09:20:50

@Szolo: Ez a logika azzal lenne igazolható, ha az NSDAP a kezdetektől fontos szerepet játszott volna a német politikában. De valójában a húszas években nem így volt. A gazdasági válság és a kommunisták megerősödése sokkal nagyobb szerepet játszott, akkor álltak be Hitler mögé a német és a nemzetközi gazdasági élet fontosabb szereplői, mert veszélyben érezték a befektetéseiket.

Buchhalter 2019.08.28. 09:21:34

@Athos_73: egy embert okolni egy világégésért kicsit abszurd.Szerintem olvasgass egy kicsit a II világháborúról. Óriási pénzek voltak benne amiből Amerika nagyon jól kijött. Japán katonai fellépéséért a Távol-Keleten például mennyi köze volt Hitlernek? Szinte semmi. Csak Kína 8 millió ember veszteséggel zárta a II Világháborút.Fele katona fele civil.Ja és a fegyvereket kitől vásárolta Kína? Ja,Amerikától.Érdekes.

Argus_ 2019.08.28. 09:28:12

@Buchhalter: Szerintem művelődj kicsit történelemből. Ha néhány könyvbe belelapozol, látni fogod, hogy csak Európában 50 millióan haltak meg kizárólag azért mert Hitler lerohanta országaikat. Ezek túlnyomó részéhez ku#vára semmi köze az USA-nak.

citrix 2019.08.28. 12:45:05

@wartburg1963: 1941. júniusáig a harmadik birodalom és a sztálini szovjet birodalom között több mint baráti együttműködés és rokonszenv alakult ki. A szovjetek gazdaságilag támogatták a náci rezsimet és ideológiailag se támadták az ominózus megegyezés után. Sztálin egyáltalán nem hitte el hogy Hitler meg akarja támadni.

ace22 2019.08.28. 12:46:12

@Athos_73: Hitler eléggé jól kijött az USA-val, amíg nem kellett attól tartani, hogy túlnyeri magát. Gondolok például a USA "Év embere 1938" választásra, a Német-Amerikai Testvériségre, a Thomas Jefferson & swasztika dekorációjú Madison Square Garden tömeggyűlésre, Hitler Nobel-békedíj jelölésére, a német ipar kistaffírozására amerikai pénzen (GM, Ford, IBM).

Persze ezalatt a SzU-val is rendesen együttműködött az USA (Gorkij-i "traktorgyár").

Az Atlanti Szerződésnek köze nem volt a nácizmus elleni harchoz. A vesztésre álló Anglia, gyakorlatilag gyarmatbirodalma fejében, szigorúan üzleti alapon "Lend-Lease" keretben hadianyagot és fegyvereket kapott - hitelre, amit még 2000 után is fizetett.

Szóval az USA nagyon jól jött ki anyagilag mindkét világháborúban. A kései belépés gyakorlatilag a befektetések megtérülését is garantálta.

dr. mesterséges színezék 2019.09.14. 15:31:25

@citrix: "Sztálin egyáltalán nem hitte el hogy Hitler meg akarja támadni."

Sztálin tudta, hogy Hitler meg akarja támadni, csak az idővel kapcsolatban számolta el magát.

A történelem iróniája, hogy éppen a finnországi Karéliai félszigetért (plusz apró) mint Németországgal szembeni pufferzónáért és nem jegesedő tengeri kijáratért zajló, a Szu. számára katasztrofális győzelemmel végződő Téli Háború volt az, ami Hitlert meggyőzte arról, hogy nem túl korai nekimenni a balsój medvegynek.

dr. mesterséges színezék 2019.09.14. 15:31:29

@ace22: Az USA tovább is jól ellett volna a kölcsönszerződéseivel ide, a tétlen szemlélődéssel oda, de a kereskedelmi hajók és kíséretük ellen folytatott német tengeralattjárótámadások miatt a szituba bele volt kódolva, hogy valamelyik oldalra oda kell állnia, és eljön az egyértelmű haragszomrád kora.

Periodista. 2020.01.11. 10:51:09

Fontos különbség volt a harcok volumene és kiterjedtsége is, mely a második világháborút illetően többszörösen haladta meg az elsőét!
süti beállítások módosítása