A XX. század nagy háborúinak érdekességei

Háborúk

Nyugaton a helyzet változatlan (2022)

2022. október 30. - Harmat Árpád Péter

Az első világháború a második nagy világégéshez képest kevésbé jelenik meg a filmes feldolgozásokban, noha ugyanúgy alkalmas (ha nem jobban) a háború jelentette iszonyú szenvedés bemutatására. A két nagy korszak közt számtalan dologban van különbség: az egyik, hogy a frontharcok az első világháború esetében a lövészárkok lélekőrlő egyhangúságában, a pusztító sivárságban és az állandó halál illetve közelharc tapintható feszültségében jelentek meg.

nyugaton_a_helyzet1.jpg

A kép forrása: port.hu

A katonák  a nyugati fronton éveket töltöttek sáros lövészárkokban, miközben nap nap után indultak öngyilkos rohamokra, a túloldal pusztító gépfegyvertüzében (és a mustárgáz támadások mérgező ködében) majd bajonettekkel megvívott véres közelharcokra kényszerültek az ellenség lövészárkaiban. Eközben 24 órában sokkolta őket társaik felkoncolt hulláinak és a szürreális pusztasággá vált frontvidéknek a látványa.

A nyugati fronton 1914 augusztusában kezdődtek meg a harcok, amikor a császári Németország megtámadta az Antant-szövetségben kulcsszerepet betöltő Franciaországot. A csapatok egymást próbálták meg bekeríteni, így először versenyfutás kezdődött a csatornáig, majd a Marne folyó mellett megvívott első nagy csaták után állóháborúvá változott a küzdelem. Észak-Franciaországban a belga határ és Párizs között egy gigantikus méretű lövészárok-rendszer jött létre mind a német, mind pedig a francia csapatok oldalán. Ez a demarkációs vonal aztán egészen 1918-ig alig-alig változott, noha közben milliók vesztek oda a harcokban.

nyugati_front1917.JPG

A kép forrása: nzhistory.govt.nz

A legpusztítóbb küzdelmek a Somme folyónál (északon) és Verdun városánál (délen) zajlottak. Ezen a két helyen másfél millió katona esett el, csak az 1916-os esztendőben. A harcokban a britek már harckocsikat is bevetettek, de rengeteg ember halt meg automata gépfegyverek, gránátok és lángszórók támadásaitól is, miközben a mustárgáz támadások és az első harci repülők is folyamatosan fenyegették mindkét oldal katonáit.  Mire elérkezett 1917, a frontvonal széles sávja egy földig lerombolt, fekete-fehér üszkös pusztasággá változott, szögesdrót akadályokkal, lövészárkokkal és sok tízezernyi temetetlen holtesttel.

Erich Maria Remarque német író éppen 1917-ben, alig 18 évesen került a frontra, ahol temérdek borzalmat élt meg sebesüléséig és a fegyverszünetig. Hazatérve papírra vetette élményeiből megformált regényét, melynek címéül a korabeli sajtó cinikus hadijelentését választotta: "Nyugaton a helyzet változatlan". A regény 1928-ra készült el és szinte azonnal világsiker lett, mert átélhetővé tette a háború borzalmait mindazok számára is, akik soha nem jártak a frontokon. Később, 1930-ban elkészült az első filmes feldolgozás is fekete-fehér kivitelben (az amerikai Lewis Milestone rendezésében). A második megfilmesítésre 1979-ig kellett várni, melyet szintén amerikai-angol készítők jegyeztek és amelyet Delbert Mann rendezett. Végül idén, 2022-ben maguk a németek is elkészítették a maguk filmes változatát, "Im Westen nichts Neues" címmel, Felix Kammerer és Daniel Brühl főszereplésével.

A közel két és fél órás idei feldolgozás (Netflixen: Nyugaton a helyzet változatlan) az eddigi legbrutálisabban nyers változat, amit Remarque regényéből készítettek. Edward Berger rendezőnek tökéletesen sikerül átadnia a frontvonal lélekölő hangulatát, a katonák kétségbeesését és a sokkoló látványvilágot a sebesültek, halottak tömkelegének megmutatásán túl a feszültség éreztetésével.

Az alaptörténet néhány 18 éves német fiatal sorsát követi végig az iskolától egészen tragikus halálukig a frontvonalakon. Látjuk őket, amint lelkesen várják, hogy harcolhassanak, majd ahogyan szembesülnek a front iszonyúan kegyetlen világával és végül kétségbeesésükkel, ahogyan igyekeznek minden túlélni. Vannak időszakok, amikor bizakodnak, amikor a háború utáni életükről álmodoznak, amikor élelmet szereznek és megmentik egymás életét. Többnyire azonban a sokkos állapot jellemzi mindannyiukat, amit a rengeteg halál és vér látványa okoz. A központi karakter, a 18 esztendős Paul Bäumer (Felix Kammerer) mindent megtesz azért, hogy képes legyet helytállni, de sora veszíti el barátait. A háború őt is megtöri a kérdés csak az, a fegyverszünet életben találja e még.

A film egyik érdekessége, hogy ezúttal a szövetséges hadsereg katonáit látjuk arctalan gyilkosokként, akik csak jönnek előre lángszórókkal és pusztító harckocsikkal. Ugyanakkor a rendezés mégsem démonizálja őket a végletekig, néha megpillantjuk a francia katonák emberi arcát is egy-egy személyes küzdelemben. (Egyiküket Paul közelharcban győzi le, majd szúrja mellkason, majd látva a francia katona haldoklását, segíteni próbál rajta.) A film egészen a legutolsó pillanatig (1918 november 11-ig) mutatja a front-harcokat, miközben elénk tárja a német békeküldöttség vívódásait is, akik a dölyfös francia tábornokokkal tárgyalnak a fegyverszünetről. Ennél a jelenetnél ismét megmutatkozik, hogy a film a német álláspontot képviseli, hiszen a franciákat öntelt és másokat lekezelő hólyagoknak mutatja. Matthias Erzberger karakterét megformálva Daniel Brühl kitűnően alakítja a józan, és népéért felelősséget vállaló német diplomatát, aki csak az értelmetlen öldöklés lezárulását akarja elérni. Az ő ellenpólusa Friedrichs tábornok (Devid Striesow) kitalált figura, a harcot soha fel nem adó német tiszt, aki a maga kegyetlenül kőkemény stílusában még a legutolsó pillanatban is halálos rohamra küldi embereit, noha ekkor már mindenki tudja, hogy reménytelen a küzdelem.

nyugaton_a_2helyzet.jpg

A kép forrása: port.hu

A Netflix idei háborús filmje, a Nyugaton a helyzet változatlan az egyik legjobb háborús mozi, amit valaha készítettek. Hangulata végtelenül nyomasztó, néhol sokkoló, hiszen kegyetlenül nyersen mutatja meg az első világháború pusztítóan véres világát a nyugati fronton. Átélhetővé teszi a német katonák szenvedéseit és rádöbbenti a nézőt a háborúk értelmetlenségére. Látványvilágában és történetében túlhaladja Sam Mendes hasonló témájú 2019-es filmjét, az 1917 című produkciót. Mindenkinek ajánlom, aki valóban megismerné a történelem egyik legtragikusabb szeletét valód filmélménnyel gazdagodva. Értékelésem: 85%.

Harmat Árpád

Ha tetszett a poszt kövess bennünket a Facebook -on is! 

logo_uj_haboruk.jpg 2022.10.30.(14:50) 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://haboruk.blog.hu/api/trackback/id/tr7017966358

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Dewer_ 2022.10.31. 10:52:12

Az Index nem teszi ki. Úgy látszik nem szerették ezt a filmet.

Harmat Árpád Péter · http://tortenelemcikkek.hu/ 2022.10.31. 12:18:26

@Dewer_: Kikerült délelőtt 11 körül. :) Köszönjük Index!

Control_ 2022.10.31. 12:23:19

Nagyon jó film, néhol tényleg szinte sokkoló. A játékidő kissé ugyan elnyújtott és túl nagy hangsúlyt helyez a háború legutolsó napjaira is, de ez nem ront a végeredményen. Valóban az egyik legjobb háborús film, amit valaha csináltak.
süti beállítások módosítása