Két hónappal az orosz hadsereg Ukrajna ellen megindult (hadüzenet nélküli) háborújának megkezdése után érdemes elgondolkodni azon, hogy miként is végződhet ez a konfliktus. Jelenleg hat lehetséges forgatókönyvről beszélhetünk, melyeknek különböző a valószínűsége.

1. Megegyezés és Ukrajna kettészakadása. Valószínűség: 35%

Még a lehetőségek közül ez a legkedvezőbb, mert megegyezést feltételez. Arra épül, hogy Putyin végül aláír majd egy törvényes békeszerződést Zelenszkijjel és ebben rögzítik, hogy mely megyék kapnak függetlenséget illetve csatlakozási lehetőséget Oroszországhoz. Ez valószínűleg 6 megyét jelent majd: Luhanszk és Donyeck mellett 4 tengerparti körzetet: a zaporizzsjai  területet, Herszon megyét, a Mikolajivi területet és az odesszai területet.

A térkép forrása: LINK

A térképen fekete vonallal elhatárolt terület a XVIII -XIX. században még az orosz cárok birtokában volt és Novorosszija Kormányzóság (Új-Oroszország) néven kozák ütközőállamként az esetleges török támadások kivédését szolgálta. Az 1917-én létrejövő Ukrán Köztársaságnak már fontos részét képezte az egész régió.

Ebben a verzióban Putyin megkapja amit leginkább akar: területeket, garanciákat arra, hogy Ukrajna nem lesz EU és NATO tag, illetve ígéreteket az orosz érdekek mentén zajló későbbi ukrán külpolitikára.

2. Teljes orosz megszállás. Valószínűség: 15%

Valamivel kevésbé valószínű, de így is 15% -os eséllyel fordulhat elő, hogy Putyin egész Ukrajna megszállását akarja elérni. Bár a jelenleg 900 ezres orosz haderőnek csak kb felét használhatja erre fel (a többi a hatalmas országban készenléti haderőként kell, hogy helytálljon) ám a Kreml elrendelheti a tartalékosok mozgósítását is, így összességében Putyinnak van elég katonája ehhez a tervhez. Óriási összegbe kerül ebben az esetben a háború, rengeteg orosz katona életét követeli majd és áthúzódhat 2023-ra is a lezárása (akár a jövő év tavaszára vagy nyarára is), nem beszélve az iszonyatosan magas polgári áldozat-számról és elesett ukránról. Ráadásul kétséges a dolog értelme: egy 600 ezer négyzetkilométeres, 40 milliós megszállt területen tartósan biztosítani az elnyomást, számolva a belső gerilla (vagy partizán) mozgalmakkal felemészti bármelyik ország erőtartalékait (minden szinten). Ám Putyin kiszámíthatatlan politikus, így igenis van esély arra, hogy "mindent vagy semmit" alapon nagyon is erre készül.

3. Eszkaláció Kelet-Európa felé. Valószínűség: 30%

A harmadik opció szerint világháború kirobbanása nélkül eszkalálódik a válság mégpedig Kelet-Európa felé. Ennél a verziónál az orosz csapatok néhány hónap alatt úrrá lesznek az ukrajnai háború eseményein (legkésőbb az év végéig) és teljes megszállás nélkül is sikerül stabilizálniuk ottani helyzetüket. Ezt követően indulhat meg Moldávia, a Baltikum, illetve Lengyelország, Szlovákia és Magyarország orosz megszállása (később Romániával, Bulgáriával folytatva a sort). Adódhat a kérdés: mit tesz majd Brüsszel, ha NATO tagországokat támad meg Oroszország ? A válasz: természetesen csapatokat küld a megtámadott NATO tagállamok megsegítésére (hisz ez kötelessége is), így Kelet-Európa ugyanúgy hadszíntérré változik, mint Ukrajna. Ennél a változatnál a felek nem vetnek be stratégiai atomfegyvereket, ellenben Oroszország mozgósítja teljes haderejét, amiből 3-4 milliós élőerőt tud Kelet-Európába küldeni. Felvetődhet: ha Ukrajnával ennyire nehezen bír az orosz hadsereg, akkor hogyan lenne képes 7-8 másik ország (bár sokkal kisebb állam) megtámadására vagy legyőzésére? (A 980 ezer km2-es, 86 millió lakosú terület másfél Ukrajna nagyságú.) Oroszország a tartalékai bevetésével valójában képes lehet erre, mert ezekből hatalmas áll még rendelkezésére. Ugyanakkor az erőviszonyok arra utalnak, hogy a NATO nagyobb haderőt tudna bevetni, így egy orosz vereség előrevetíteni az itt következő negyedik vagy akár ötödik opció bekövetkezését.

4. Putyin megbuktatása után a háborús lezárása az új vezetés által. Valószínűség: 5%

Ennél a verziónál (aminek esélye igen csekély) sikerül a belső orosz ellenzéknek, vagy valakinek a hadsereg tábornokai közül illetve polgári csúcsvezetői körből leváltania és letartóztatnia Putyint. Ha ez megtörténik, egy teljesen új kormány alakul Moszkvában, mely véget vet az ukrajnai (és/vagy Kelet-európai) háborúnak. Túlontúl optimista elképzelés (vágy-vezérelt újságírói koncepció), hiszen Putyin 1999 decembere óta van hatalmon és azóta tökéletesíti belső védelmét. Alárendeltjei egymást is ellenőrzik, így szinte lehetetlen egy belső puccs sikeres végrehajtása. Az már más kérdés, hogy hasonló rendszert felépítő más diktátorok is elbuktak már, mint Kadhafi, Szaddám Huszein és Ceausescu.

5. Globális atom-háború. Valószínűség: 14%

A lehető legrosszabb verzió egy globális atomháború a NATO és Oroszország között, nukleáris fegyverek bevetésével Észak-Amerikában, Európában és Ázsiában. Egy ilyen háború évszázadokkal vetné vissza a Földi életet, ha egyáltalán élhető maradna bolygónk. Ezzel az opcióval sajnos ma legalább 14%-ban kell számolnunk, bármennyire is képtelenségnek tűnik. Ennek oka pedig az, hogy egyetlen ember kezében van a döntés, egyetlen ember indíthatja el a végzetes folyamatot (egy gomb megnyomásával), mégpedig Oroszország vezetője, Vlagyimir Putyin. Ha mentális vagy egyéb állapota leromlik és kiadja a megfelelő parancsot (akár zavart állapotban is), kirobbanhat egy új világháború.

6. Ukrajna győz és minden visszarendeződik a háború előtti állapotokra

Alig 1% esélyt adunk arra, hogy bekövetkezik egy esetleges ukrán győzelem, ami után visszatér minden a régi kerékvágásba, vagyis Ukrajna régi formájában csorbítatlan területtel és szuverén államként folytatja közeledését a nyugathoz (esetleg EU és NATO tagként). A történelem azonban néha meglepő fordulatokat vesz: alig akadt volna például 500 éve olyan ember, aki 1552-ben arra fogadott volna, hogy a 60 ezres török sereg egy hónapos ostrom után feladja majd Eger várának ostromát 2 ezer védő ellenében.

Ha tetszett a poszt kövess bennünket a Facebook -on is! 

2022.04.26.(21:02)