A náci Németország a 30-as években - leginkább Hitler 1933 -as hatalomra jutásától kezdődően - óriási tempójú haderő-fejlesztésekbe kezdett, melyekben eleinte nem nagyon szerepelt kiemelt helyen a páncélos fegyvernem modernizálása. Aztán 1935 -től lassan változni kezdett a helyzet: a Führer egyszer csak hallgatni kezdett azon tisztjeire, akik elkötelezett hívei lettek a harckocsik és önjáró lövegek fejlesztésének. Közülük leginkább Heinz Guderian altábornagy emelkedett ki, aki elérte Hitlernél, hogy 1935 -ben hozzájárulását adja az első német páncélos-hadosztályok felállításának. (Ezekben még a legfejlettebb harckocsik a Panzer I-II. típusok voltak.) Aztán 1937 -ben Guderian megírta híres "Achtung Panzer" című könyvét, mely Wehrmacht-szerte közkedvelt olvasmány lett és háttérbe szorította a hagyományos hadviselés híveinek (illetve a páncélos fegyvernem megrögzött ellenzőinek), például Blomberg hadügyminiszternek, Fritsch, Beck, Brauchitsch illetve Halder tábornagyoknak a szkeptikus ellenkezéseit.
Korábbi posztunk, a Wehrmacht páncélosai kiegészítéseként ezúttal a német páncélvadászokkal, kiemelten a legendás Jagdpantherrel szeretnénk foglalkozni. De előbb tekintsük át kicsit alaposabban a történeti előzményeket.
A műszaki érdeklődésű, megalomán Hitlernek 1935-1937 időszakában megtetszettek a 20-30 tonnás, lánctalpas fémszörnyek és 1937 -től már fantáziát látott a harckocsik fejlesztésében. Az "új" favorizált fegyvernem éppen megfelelt a Führer villámháborús terveinek, hiszen a gyorsaságot, a hatalmas tűzerőt és a meglepetés erejét kombinálta egymással, mely tulajdonságok a lengyelországi és franciaországi hadműveletekben kiemelt jelentőséget kaptak. A francia hadjárat előtt már gőzerővel folyt a Panzer III és IV. fejlesztése, melyeknél már 50 és 75 mm -es lövegek is megjelentek.
A német harckocsik mind Lengyelországban, mind Nyugat-Európában nagyon jól teljesítettek: Franciaország, Hollandia, Belgium és Luxemburg alig egy hónap alatt a Führer ölébe hullott, nagyon nagy részben a páncélosoknak köszönhetően. A Wehrmachtban 1941 -re a legfejlettebb harckocsi a Panzer IV. lett, ám amikor 1941 júniusában megindult a Barbarossa-hadművelet és a németek először találkoztak a harctereken szovjet T-34 -esekkel, kitört a pánik és jött a felismerés: a német hadseregnek komolyabb páncélosokra lesz szüksége az oroszok végső legyőzéséhez. Rögtön megkezdődött tehát a Tigrisek és Párducok létrehozása. (Előbbiek 56 tonnás tömeggel, 88 mm -es harckocsiágyúval szerelve, utóbbiak 45 tonnával és 75 mm -es löveggel.) A háború második felére, vagyis az 1942 -es és 1943 -as háborús évek illetve 1945 tavasza között, majd 6000 Párduc és 1355 Tigris került a frontokra. Ezekkel a típusokkal a második világháború legjobb tankjai "születtek meg" és vették fel a küzdelmet a szövetségesek páncélosaival. Ám túl későn és túl kis mennyiségben.
A páncélvadászok
A német harckocsik fejlesztésével párhuzamosan zajlott az önjáró lövegek (geschützwagenek) kialakítása is, melyek forgatható torony helyett beépített fegyverzettel (löveggel) rendelkeztek és harckocsik helyett a tüzérség fegyvernemébe tartoztak. Az önjáró lövegeknek két válfaja alakult ki: a rohamlövegek és páncélvadászok, melyek elsősorban harctéri feladataikban tértek el egymástól. Míg a páncélvadászok elsősorban deffenzív bevetésekben vettek részt (lesből kilőni a támadó ellenséges harckocsikat, majd gyorsan helyet változtatni), addig a rohamlövegeknek a támadó hadműveletekben is komolyabb szerepet szántak. Az önjáró lövegeket eleinte Panzer III. - IV., majd később Párduc és Tigris alvázakra szerelt felépítményekkel (lövegekkel) készültek.
Megszülettek a legsikeresebb önjáró lövegek: a Sturmgeschütz StuG III. (Panzer III. -ból), a Nashorn (Pz IV.-ből), a Sturmgeschütz StuG IV., a VK 4501 (P) Ferdinand, VK 4501 (P) Elephant (Tigrisből), ám mind közül leghatékonyabbnak a Jagdpanther V. lett, a háborús legsikeresebb tankjának tekintett Párduc harckocsi, páncélvadász változata.
Jagdpanther
Ebből az önjáró lövegből a második világháború alatt összesen 415 db készült, ellentétben a Jagdtigerrel, melyből csak 88 db -ot gyártottak a háború alatt (és az Elefantból is mindössze 90 db készült). Legyártott mennyisége és minősége folytán mind a nyugati, mind a keleti fronton komoly befolyásoló hatása volt a harcokra. A Jagdpantherek fejlesztése 1943 májusában fejeződött be (az első mintapéldányt 1943 december 16 -án szemlélte meg a Führer), az igazi tömeggyártás pedig 1944 februárjában vette kezdetét: 1944 februárjától ugyanis havi 10 db gördült ki a gyárakból (majd 1944 második felére a termelés megháromszorozódott, majd megsokszorozódott)
A Vadászpárducok (Jagdpantherek) 46 tonnás tömeggel készültek, 88 mm -es, PaK 43/3 -as löveggel (jobbra és balra 17 fokos kitérési lehetőséggel), 80 - 100 mm -es páncélzattal. (Méretei: hossz: 9,87 m, szélesség: 3,42 m, magasság: 2,71 m.) Kezdetben a Daimler-Banz, majd az MIAG (Muhlenbau-Industrie AG) végezte a tömeggyártást (főleg Braunschweigben). Az 1944-es háborús év második felére már volt annyi legyártott Vadászpárduc, hogy különálló nehéz-páncélvadász zászlóaljakat alakítsanak ki. (Minden zászlóalj három, egyenként 14 járműből álló egységre tagolódott.) Ezeket a nyugati és keleti frontokon is bevetették. Legnagyobb számban az ardenneki offenzívában harcoltak (1944 decemberében).
A Jagdpantherek mindenhol jól teljesítettek: alacsony felépítményük, döntött páncélzatuk, nagy tűzerejük és tömegükhöz lépest kiemelkedően jó mozgékonyságuk miatt, ahol alkalmazták "őket" ott gyakorlatilag "taroltak". Ugyanakkor a német hadiipar túl későn kezdte hadrendbe állítani a Jagdpanthereket, így a 416 elkészült példány a legjobb német páncélosok - Párducok, Tigrisek, Elafantok, Rohamtigrisek és Stug III lövegek - mellett nem tudott számottevő fordulatot elérni a frontokon.
Harmat Árpád Péter
Ha tetszett a poszt kövess bennünket a Facebook -on is!
... és a legvégére egy érdekesség, egy sajátos fotóbeállítás a második világháború két, emblematikus és egymással versengő harckocsijáról:
Az ügyes fotóbeállítás nem adja vissza, hogy a Tiger 170 centivel hosszabb, 72 centivel szélesebb és 69 centivel magasabb volt a T-34/85 -nél.
A Tigrisek köré szövődött misztikum egy különálló posztot is meg ér (talán legközelebb)!
***