A XX. század nagy háborúinak érdekességei

Háborúk

A Wehrmacht legjobb páncélvadászai és a Jagdpanther [17.]

2018. január 25. - Harmat Árpád Péter

A náci Németország a 30-as években - leginkább Hitler 1933 -as hatalomra jutásától kezdődően - óriási tempójú haderő-fejlesztésekbe kezdett, melyekben eleinte nem nagyon szerepelt kiemelt helyen a páncélos fegyvernem modernizálása. Aztán 1935 -től lassan változni kezdett a helyzet: a Führer egyszer csak hallgatni kezdett azon tisztjeire, akik elkötelezett hívei lettek a harckocsik és önjáró lövegek fejlesztésének. Közülük leginkább Heinz Guderian altábornagy emelkedett ki, aki elérte Hitlernél, hogy 1935 -ben hozzájárulását adja az első német páncélos-hadosztályok felállításának. (Ezekben még a legfejlettebb harckocsik a Panzer I-II. típusok voltak.) Aztán 1937 -ben Guderian megírta híres "Achtung Panzer" című könyvét, mely Wehrmacht-szerte közkedvelt olvasmány lett és háttérbe szorította a hagyományos hadviselés híveinek (illetve a páncélos fegyvernem megrögzött ellenzőinek), például Blomberg hadügyminiszternek, Fritsch, Beck, Brauchitsch illetve Halder tábornagyoknak a szkeptikus ellenkezéseit. 

Korábbi posztunk, a Wehrmacht páncélosai kiegészítéseként ezúttal a német páncélvadászokkal, kiemelten a legendás Jagdpantherrel szeretnénk foglalkozni. De előbb tekintsük át kicsit alaposabban a történeti előzményeket.  jagdpanzer.jpg

A műszaki érdeklődésű, megalomán Hitlernek 1935-1937 időszakában megtetszettek a 20-30 tonnás, lánctalpas fémszörnyek és 1937 -től már fantáziát látott a harckocsik fejlesztésében. Az "új" favorizált fegyvernem éppen megfelelt a Führer villámháborús terveinek, hiszen a gyorsaságot, a hatalmas tűzerőt és a meglepetés erejét kombinálta egymással, mely tulajdonságok a lengyelországi és franciaországi hadműveletekben kiemelt jelentőséget kaptak. A francia hadjárat előtt már gőzerővel folyt a Panzer III és IV. fejlesztése, melyeknél már 50 és 75 mm -es lövegek is megjelentek. 

A német harckocsik mind Lengyelországban, mind Nyugat-Európában nagyon jól teljesítettek: Franciaország, Hollandia, Belgium  és Luxemburg alig egy hónap alatt a Führer ölébe hullott, nagyon nagy részben a páncélosoknak köszönhetően. A Wehrmachtban 1941 -re a legfejlettebb harckocsi a Panzer IV. lett, ám amikor 1941 júniusában megindult a Barbarossa-hadművelet és a németek először találkoztak a harctereken szovjet T-34 -esekkel, kitört a pánik és jött a felismerés: a német hadseregnek komolyabb páncélosokra lesz szüksége az oroszok végső legyőzéséhez. Rögtön megkezdődött tehát a Tigrisek és Párducok létrehozása. (Előbbiek 56 tonnás tömeggel, 88 mm -es harckocsiágyúval szerelve, utóbbiak 45 tonnával és 75 mm -es löveggel.) A háború második felére, vagyis az 1942 -es és 1943 -as háborús évek illetve 1945 tavasza között, majd 6000 Párduc és 1355 Tigris került a frontokra. Ezekkel a típusokkal a második világháború legjobb tankjai "születtek meg" és vették fel a küzdelmet a szövetségesek páncélosaival. Ám túl későn és túl kis mennyiségben. 

jagdpanzer3.jpg

A páncélvadászok

A német harckocsik fejlesztésével párhuzamosan zajlott az önjáró lövegek (geschützwagenek) kialakítása is, melyek forgatható torony helyett beépített fegyverzettel (löveggel) rendelkeztek és harckocsik helyett a tüzérség fegyvernemébe tartoztak. Az önjáró lövegeknek két válfaja alakult ki: a rohamlövegek és páncélvadászok, melyek elsősorban harctéri feladataikban tértek el egymástól. Míg a páncélvadászok elsősorban deffenzív bevetésekben vettek részt (lesből kilőni a támadó ellenséges harckocsikat, majd gyorsan helyet változtatni), addig a rohamlövegeknek a támadó hadműveletekben is komolyabb szerepet szántak. Az önjáró lövegeket eleinte Panzer III. - IV., majd később Párduc és Tigris alvázakra szerelt felépítményekkel (lövegekkel) készültek.

stug3_4.jpg

Megszülettek a legsikeresebb önjáró lövegek: a Sturmgeschütz StuG III. (Panzer III. -ból), a Nashorn (Pz IV.-ből), a Sturmgeschütz StuG IV., a VK 4501 (P) Ferdinand, VK 4501 (P) Elephant (Tigrisből), ám mind közül leghatékonyabbnak a Jagdpanther V. lett, a háborús legsikeresebb tankjának tekintett Párduc harckocsi, páncélvadász változata. 

Jagdpanther

Ebből az önjáró lövegből a második világháború alatt összesen 415 db készült, ellentétben a Jagdtigerrel, melyből csak 88 db -ot gyártottak a háború alatt (és az Elefantból is mindössze 90 db készült). Legyártott mennyisége és minősége folytán mind a nyugati, mind a keleti fronton komoly befolyásoló hatása volt a harcokra. A Jagdpantherek fejlesztése 1943 májusában fejeződött be (az első mintapéldányt 1943 december 16 -án szemlélte meg a Führer), az igazi tömeggyártás pedig 1944 februárjában vette kezdetét: 1944 februárjától ugyanis havi 10 db gördült ki a gyárakból (majd 1944 második felére a termelés megháromszorozódott, majd megsokszorozódott)

jagdpanzer2.jpg

A Vadászpárducok (Jagdpantherek) 46 tonnás tömeggel készültek, 88 mm -es, PaK 43/3 -as löveggel (jobbra és balra 17 fokos kitérési lehetőséggel), 80 - 100 mm -es páncélzattal. (Méretei: hossz: 9,87 m, szélesség: 3,42 m, magasság: 2,71 m.) Kezdetben a Daimler-Banz, majd az MIAG (Muhlenbau-Industrie AG) végezte a tömeggyártást (főleg Braunschweigben). Az 1944-es háborús év második felére már volt annyi legyártott Vadászpárduc, hogy különálló nehéz-páncélvadász zászlóaljakat alakítsanak ki. (Minden zászlóalj három, egyenként 14 járműből álló egységre tagolódott.) Ezeket a nyugati és keleti frontokon is bevetették. Legnagyobb számban az ardenneki offenzívában harcoltak (1944 decemberében).

A Jagdpantherek mindenhol jól teljesítettek: alacsony felépítményük, döntött páncélzatuk, nagy tűzerejük és tömegükhöz lépest kiemelkedően jó mozgékonyságuk miatt, ahol alkalmazták "őket" ott gyakorlatilag "taroltak". Ugyanakkor a német hadiipar túl későn kezdte hadrendbe állítani a Jagdpanthereket, így a 416 elkészült példány a legjobb német páncélosok - Párducok, Tigrisek, Elafantok, Rohamtigrisek és Stug III lövegek - mellett nem tudott számottevő fordulatot elérni a frontokon. 

Harmat Árpád Péter

 Ha tetszett a poszt kövess bennünket a Facebook -on is! 

logo_uj_haboruk.jpg

... és a legvégére egy érdekesség, egy sajátos fotóbeállítás a második világháború két, emblematikus és egymással versengő harckocsijáról:

t34_tiger.jpg

Az ügyes fotóbeállítás nem adja vissza, hogy a Tiger 170 centivel hosszabb, 72 centivel szélesebb és 69 centivel magasabb volt a T-34/85 -nél.

A Tigrisek köré szövődött misztikum egy különálló posztot is meg ér (talán legközelebb)!

***

A bejegyzés trackback címe:

https://haboruk.blog.hu/api/trackback/id/tr2613603441

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Fortress_ 2018.01.26. 06:51:05

A Jagdpantherek és a Stumgesclhütz III. rohamlövegek (melyből egyébként közel 8 ezret gyártottak le a háború alatt) együttesen több szövetséges (brit - amerikai - szovjet) harckocsit lőttek ki, mint a német tankok összesen.

A páncélvadászok, önjáró rohamlövegek nagyon hasznosnak bizonyultak a frontokon, amellett olcsóbb volt előállításuk (nem kellett a toronyra költeni), kevesebb volt a meghibásodás és gyorsabb volt a javítás is.

masada 2018.01.26. 12:44:37

Ezek mind nagyon hasznos játékok voltak, de elfelejtettük leírni, hogy mindegy ki mit talál ki, de a háborút az nyeri meg mindig aki stratégiailag több erőforrással rendelkezik és taktikailag jobb kombinált haderőt használ. Lehet regélni a német tankokról a háború második szakaszában, de fejlesztésük csak további erőforrásokat élt fel és elhanyagolta más hadnemek fejlesztését. Mindkettő nagy hiba volt.

Alhazred 2018.01.26. 12:45:00

hasonlóan kínos ellenfél volt az oroszoknál a t-34 alapjaira épített isu-100.

Recensor 2018.01.26. 12:53:45

Érdekes volna tudni, hogy adott időpillanatban, mondjuk 1944 nyarán vagy őszén mennyi harckocsija és páncélvadásza, rohamlövege volt a németeknek? ... és mondjuk összehasonlításul mennyi állt rendelkezésre a szövetségeseknek? Mik voltak az erőviszonyok? (De engem a pontos darabszám is nagyon érdekelne.) Ilyen adatok, statisztikák alig akadnak a háborúról. Csak mindig a legyártott darabszámok szerepelnek mindenhol.

Plumper_ 2018.01.26. 12:53:54

@masada: sokféle és bonyolult technikát alkalmaztak a németek.
a mi nagy szerencsénkre. ahogy az is, amiért egy katonailag dilettáns gazember vezette őket a vereségbe.

Argus_ 2018.01.26. 12:58:00

Jó cikk! Áttekinthető, alapos és érdekes, ahogy itt megszokhattuk! Köszi!

Labasmaz 2018.01.26. 13:37:59

@Plumper_: Ne is mondd. Ha pl. a bajszos időben felismeri az olyan konstrukciókban rejlő lehetőségeket, mint az Arado gázturbinás bombázói... Olyan gyorsak voltak, hogy egyet lőttek le összesen belőle az egész II. VH. alatt az amerikai vadászok, mert nem vette észre, hogy támadják. Ha ilyenekkel mennek neki anno Angliának az ME-110-esek helyett, az kicsit sem lett volna vicces.

Jobban tudja 2018.01.26. 13:38:18

ISU-152
De a cikkíró meg sem említette a Jagdtigert vagy a Sturtigert, az igazi betyárt. Azzal egy Iowát is el lehetett volna süllyeszteni lőtávon belül.

Háborúk blog · http://haboruk.blog.hu/ 2018.01.26. 13:39:58

@Jobban tudja: DE a cikkíró megemlítette az általad írtakat. Figyelmesebben olvass.

Dread Naughty 2018.01.26. 15:01:29

@Rozsdabarna: Valahol olvastam, hogy '44-ben ha a nyugati fronton a németeknek volt 10db harcképes Tigrise, a front megállt.

Amúgy lehet tényleg nehéz összevetni a ruszki és a német paradigmákat, de tény, hogy az orosz gyártási minőség olyan szinten fos volt, hogy ha a német lövedék le is pattant a vastag páncélzatról, az átadott energia a lemez túloldalán repeszeket szakított le és nagy károkat okozott a személyzetben.
Aztán azt sem szabad elfeledni, hogy pl. egy JS-2(IS-2) lőszerének betöltése igazi művészet volt: két külön tárolt részből kellett venni egyet-egyet, majd egy darab, előre bekészített medvebőrbe csomagolni megadott formában és ezt kellett betölteni. Percenként 2db lövésre volt képes a cucc.
Az oroszok egyszerűen nem számoltak azzal, hogy az élő erő élő is maradhatna a bevetések után...
Egysezrűen nem érdemeltek meg egy olyan csodás fegyvert, mint a T-34

Recensor 2018.01.26. 15:14:28

@Dread Naughty: ... én valahol azt olvastam, hogy 1945 elején kereken 6000 harckocsival rendelkeztek a németek három fronton (keleten, nyugaton és Olaszországban) illetve a birodalomban. De sajnos már nem emlékszem hol láttam ezt az adatot és hogy megbízható e? Meg persze kérdés az is: mennyi volt az önjáró lövegeik (Stugok, páncélvadászok) száma?

ferko212 2018.01.26. 15:48:42

A németek híresek voltak a dokumentáció precíz vezetésében is (Lásd Erich "Bubi" Hartmann, vagy a 222-s Királytigris esetében). Van valami pontos statisztika is a Jagdpanzerekről?

GépBalta 2018.01.26. 18:08:50

@Dread Naughty: A páncélzat belsejéről leválló repeszdarabok nem csak a szovjet harckocsikra voltak jellemzőek, bár azt el tudom képzelni, hogy a szovjeteknél erősebben megjelent ez a probléma, mert ők inkább az öntött tornyokat preferálták, amik ridegebbek voltak, szemben a német hengerelt acélból hegesztett tornyokkal, cserében viszont valamivel kedvezőbb alakjuk volt. A JSz2-nél azért erőltették a 122mm-es űrméretű löveget, szemben a szintén rendelkezésre álló, harckocsik elleni harcra sokkal alkalmasabb 100mm-essel, mert alkalmasabbnak vélték megerősített védművek leküzdésére, és a támadó gyalogság támogatására.

Harley 2018.01.26. 21:08:19

Nem lehetne az alábbit helyesbíteni "Heinz Gudertian altábornagy " ? Jó tudom , hogy egy ennyire ismert nevet elírni , csakis a hiba ördöge okozhatta , de mégis ?
Amúgy olvasva ezt a költséges ám hatékony fegyvernemi leírást ( nem szólva a repülősökről ) egy kérdés motoszkál bennem , egy tönkrement ország egy elvesztett világháború után , iszonyatos háborús kárpótlás fizetésére kötelezve , honnan szerzett ilyen iszonyatos összegeket , finanszírozni ezt a hatalmas fegyverzet fejlesztési költségeket amely bármelyik győztes nagynak számító országot megroskasztott volna ( no persze kivéve az USA ) nemhogy egy vesztes páriát ? Megköszönném a választ !

Háborúk blog · http://haboruk.blog.hu/ 2018.01.26. 21:16:48

@Harley: A háborús kárpótlást elengedték a nagy világválság idején, majd a 30-as években a német gazdaság motorja beindult és képes volt "kitermelni" a haderő-fejlesztésekhez szükséges pénzösszegeket. Hitler 1933 és 1939 közti 6 évben felfuttatta az ipart, a termelést és a hadsereg technikai felszereltségét a franciák szintjére. Később, a háború első éveiben túl is szárnyalták a Nyugat-európai színvonalat mennyiségben, majd minőségben is.

Scriptor_ 2018.01.26. 22:03:23

Köszi a cikket! Tetszett, tanultam belőle!

Master. 2018.01.26. 22:03:25

A német hadiipar 1941 után kapcsolt magas fokozatba, amikor rájöttek arra, hogy a Szovjetunió katonai potenciálja, tartalékainak nagysága és T-34-eseinek színvonala nagyobb mint korábban gondolták.

Mellesleg szerintem a III. Birodalomnak jellemzően 6-7 ezer harckocsija állt szolgálatban a háború alatt. Abból gondolom, hogy ez a szám nagyjából helyes, hogy 1941 június 22 -én a Wehrmacht 3600 harckocsival indított támadást a Barbarossa hadműveletben és a többfrontos háború során, 1941 és 1945 közt szinte mindvégig igaz volt a helyzet, hogy az eszközállomány (és élőerő) közelítőleg fele került a keleti fronton bevetésre. Vagyis, ha az oroszok lerohanására nélkülözni tudtak 3600 harckocsit, akkor Németországnak rendelkeznie kellett 1941 júniusában legalább 7000 tankkal.

Periodista. 2018.01.26. 22:23:58

A páncélozott, önjáró rohamlövegek szerepe jelentős volt, főleg a keleti fronton. A Jagdpanther képviselte a legmagasabb minőséget köztük és a 400 legyártott darab is elég magas volt ahhoz, hogy bizonyos hadműveletekben döntő szerepet játsszon bevetésük. Elgondolkodtató, hogy ha nem 400, hanem mondjuk 4000 készül belőlük, akkor mennyivel nyúlik el a háború?

Von Hermanitz 2018.01.27. 01:28:54

@csentecsa: .... nem egészen. A páncélvadászok és rohamlövegek éppen azt pótolták a németeknél, amiben alulmaradtak korábban (és bizonyos szempontból mindvégig a háború alatt) mevezetese az OLCSÓ, EGYSZERŰ kivitelezés és műszaki megoldások. A Shermanok és T-34 esek óriási példányszban készültek, gyorsan ment pótlásuk viszont a német hadiipar mximalista volt. A rohamlövegek voltak a kivétel.

kunzoo 2018.01.27. 15:35:17

@arbiter elegantiarum:
Szerintem a folyamatos létszámhiány miatt a németeknél nem lett volna értelme a mennyiségre rámenni. Nem lett volna személyzet. A kevés de jó páncélos elképzelést az elveszett légifölény pecsételhette meg. A levegőből a Párduc nem volt védettebb mint a korábbi tankok de könnyebb célpont lehetett mert nagyobb és lomhább volt mint pl egy pz hármas.

Periodista. 2018.01.27. 15:54:34

@kunzoo: Szerintem a német páncélos fegyvernemet a mennyiség (sok lúd disznót győz elve) verte meg. Egyszerűen túl szélsőséges minőséget produkáltak a gyártásban: harckocsijaik 75% -a nem érte el a T-34 -es minőségét, míg 25% (párducok, Tigrisek) meg jócskán meghaladta. Ha kezdettől egy stabil minőséget produkálnak, mint a ruszkik az 50 ezer legyártott T-34 -essel, ami nem magas színvonal ugyan, de olcsón nagy számban gyártható, előrébb jutottak volna. A

A rohamlövegek a jó irányt képviselték: olcsóak, nagyobb tömegben gyárthatóak és mégis hatékonyak. De a helyzet az, hogy nem ez az elképzelés uralta a harckocsi programot, csak a páncélvadászoknál bukkant fel (túl későn és nem nagy mennyiségben)

Filmflash. 2018.01.27. 16:38:49

Jó kis poszt! Nem megy bele túlságosan a technikai dolgokba, de közben egy átfogó képet ad a német páncélvadászokról és a Jagdpantherről.

Nietzsche_ 2019.08.27. 07:14:55

A Jagdpanther a 415-ös legyártott darabszám dacára óriási károkat okozott 1944-ben mindkét nagy fronton (keleten és nyugaton is egyaránt). Talán későn ébredtek rá, de ha a drágán és lassan előállítható Tigrisek helyett inkább a párduc harckocsikra és páncélvadászokra szántak volna több erőforrást, akkor elképzelhető módon a háború utolsó szakasza is másként alakul.

drazsé 2019.08.27. 07:15:09

@Intercessor:

A német páncélosfejlődést kutya keményen visszavágta, hogy ők azért elég későn kezdtek bele. Ehhez képest a PzIII/IV a háború előtti fejlesztések közül elég jól sikerült (A13, R35, BT de még a Matilda is). Gyakorlatilag nem volt másik olyna páncélos, amelyik végigharcolta a háborút úgy, hogy még a végén is van harcértéke.
(T34 erősen határeset, lévén nem háború előtti fejlesztés.)

Gyártás tekintetében - és bármikor aláírom, hogy igen, lehetett volna bőven javítani gyártástechnológián illetve egyszerűsíteni a tankokon - pedig figyelembe kell venni, hogy se az ipar, se a sereg, senki nem készült 39-ben induló háborúra. Amint kész lettek a harckocsigyárak, bumm, hirtelen kilőttek a gyártott darabszámok (Továbbra is Nibelungwerke mint legszebb példa.)

McZozo 2019.08.27. 07:15:16

@Rozsdabarna: A bowingtoni museumban vannak errol szamok. Ott lattam ha jol emlekszem h ogy a t34 esek olyan 1:8 hoz aranyban keszultek a nemet tankokhoz kepest a shermanok meg szinten valami 1:3 1:4 aranyban jottek letre, de mindezekkel egyutt nem cask ez volt a vereseg fo oka hanem inkabb a legifoleny ugyanis miutan a Luftwaffe mar osszeomlott a szovetsegesek szinte szabadon bombaztak le barmilyen harckocsit. ugyanis a harckocsik felulrol a legserulekenyebbek es arba ugy tudom egy vilaghaborus repulo koltsege toredeke votl egy nemet takn koltsegenek es nyersanyagigenyenek.
süti beállítások módosítása