A XX. század nagy háborúinak érdekességei

Háborúk

A vietnami háború meghatározó fegyverei [16.]

2017. október 23. - Harmat Árpád Péter

Harmat Árpád Péter és Sebestyén Martin írása

A hidegháború közel fél évszázados, 1946 és 1991 közt zajló időszakának - vagyis a híres fultoni beszédtől (Churchill) a Szovjetunió felbomlásáig eltelt 45 évnek - a legnagyobb fegyveres konfliktusát kétségtelenül a vietnami háború jelentette. Ez volt ugyanis a XX. század harmadik legtöbb véráldozattal járó, közel 5 millió ember halálát okozó háborúja, a két nagy világégés (I.-II. világháború) után. A harc már 1955 -ben kezdetét vette, rögtön azt követően, hogy az indokínai háború lezárult (1954 július 21 -én, a genfi tűzszüneti egyezménnyel) és Franciaország elismerte Vietnam elszakadását. A háború főszereplői a katonák után a fegyverek voltak.

vietnam_1965.jpg

Amerikai katona tűz alatt a La Drang völgyben 1965 november  

A vietnami lett a modern hadtörténelem, máig legborzalmasabb háborúja, mely ráadásul a média szeme előtt zajlott. Az amerikai haditudósítók sokszor zárótűz alatt is dolgozva küldték haza képeiket az összecsapásokról. De hogyan is kezdődtek a harcok, milyen eseményekkel és fegyverekkel?

A vietnami háború kezdetei

vietnam_map3.jpgA frissen megalakuló Vitenam azonban rögtön megszületésekor ketté is szakadt: északon létrejött egy Kínával határos (onnan támogatást élvező) kommunista állam, Hi Si Minh vezetésével és egy déli, kapitalista (nyugatbarát) országrész, Bao Dai elnökletével (akit októberben Ngo Dinh Diem követett dél élén). A két országot a 17. szélességi kör választotta el egymástól. A háború 1955 március 29 -én vette kezdetét, amikor a déli terület fővárosában, Saigonban az északiak által támogatott Nemzeti Felszabadítási Front felkelést robbantott ki a déli terület vezetése ellen. 

Mivel a nagyhatalmak rögtön beavatkoztak a küzdelembe, valódi hidegháborús konfliktussá nőtte ki magát a háború. Egyik oldalon Kína és a Szovjetunió támogatta - fegyverekkel, kiképzőkkel és pénzzel - az Északiak haderejét (az Északi hadsereget és délen a Nemzeti Felszabadítási Frontot, ismertebb nevén:  Viet Cong -ot), míg a másik oldalon az USA patronálta a Dél-vietnami hadsereget. Amerikai "tanácsadók" már 1955 -től jelen voltak Vietnamban. Számuk 1959 -ben még csak 300 volt, de 1963 -re elérte a 16 ezer főt. Ekkor már komplett amerikai katonai alakulatok, harckocsik, helikopterek és tüzérség állomásozott Vietnamban. Később, 1964 -re az amerikai katonák száma elérte a 20 ezret, vezetőjük pedig William C. Westmoreland tábornok lett, Robert McNamara védelmi miniszter irányítása alatt. 

A harcok főként délen és a középső területeken zajlottak. A főbb csaták: Dak-tói csata (1967 november 3-22), Khe-Sanh ostroma (1968 január 21-április 9.), Hué ostroma (1968 január 30-március 3.), La-Drangi csata (1965 november 14-18.), Hamburger-Hilli csata (1969 május 10-20.). Mind nagy véráldozattal járt, különösen a Hué körüli 1968 elején zajló összecsapások, ahol körülbelül 5 ezer amerikai katona esett el (a vietnami háború összes amerikai áldozatainak 10% -a).

A háború vége

Bár a nagy összecsapásokat ugyan sorra mind az USA nyerte meg, mégsem tudott fölénybe kerülni, mert a Viet Cong bármekkora emberveszteséget pótolni tudott. Amellett a híres Ho Si Minh ösvényen és a dzsungelt behálózó földalatti járatrendszereken keresztül folyamatosan érkezett délre a fegyveres utánpótlás. Ráadásul az amerikaiak technikai fölénye sem érvényesülhetett a sajátos terepviszonyok és nehezen áthatolható erdőségek miatt. 

A háború csúcspontját az 1968-as és 1969-es évek jelentették, amikor közel 600 ezer amerikai katona állomásozott Dél-Vietnamban. Végül az amerikai közvélemény az 1970-es évek elejére megelégelte az értelmetlennek tűnő harcot és sokallni kezdte az ekkor már 50 ezer fölé emelkedett amerikai halálos áldozatok számát. Az USA 1973 január 27 -én fegyverszünetet kötött, a déliek pedig 1975 -ben adták fel a harcot. Vietnam kommunista állam lett (és az a mai napig is). Az USA 58 253 katonát veszített a háborúban, míg a vietnamiak közel 5 millió elhunyttal zárták le a harcokat (közel 900 ezer katona a két oldalon, plusz 4 millió körüli polgári áldozat).

Érdemes azonban végigtekinteni a háború fegyverein. Megnézve a 10 legjobb vietnami háborús filmet, kaphatunk némi "összképet" (és hangulati impressziót) a Vietnamban használt harci-eszközökről, de természetesen a hiteles források, szemtanúi leírások és haditechnikai könyvek a legmegbízhatóbbak a témában. Milyen katonai, haditechnikai eszközök játszották a főszerepet a hosszú küzdelemben? Milyen kézifegyverek, harckocsik, helikopterek és egyéb fegyverek segítségévek folyt a háború?

Harci eszközök Vietnamban

 

Kézifegyverek (USA/Dél-Vietnam): A vietnami háborúban hatalmas fegyver arzenállal rendelkezett az amerikai hadsereg. A leghíresebb, és a legtöbbet használt kézifegyverek közé tartozott az M60-as géppuska, az M16-os gépkarabély, a Colt pisztolyok, az M14-es gépkarabély, Winchesterek és Remington shotgunok. A leghíresebb és talán legelterjedtebb kézifegyver az amerikai katonák közt az M16 volt.

ak47_m16.jpg

M16: A gépkarabélyt a Colt gyártotta megannyi már típusú fegyver mellett. Jelentős volt karbantartási igénye, az amerikai katonák pedig gyakran elmulasztották ennek a fontos tényezőnek a figyelembevételét. Ez a jóval megbízhatóbb AK-47-essel felszerelt vietkong katonák ellen végzetes hibának bizonyult, ugyanis az M16 -osok sokszor a beragadt lőszer és egyéb helytelen kezelés okozta hibák miatt rengeteg problémát okoztak a hadseregnek. Így gyakran előfordult, hogy a katonák az ellenségtől zsákmányolt szovjet fegyvereket használták inkább. Nagy előnye volt viszont kis súlya, (ami által több lőszert vihetett magával a viselője) valamint a pontossága is. A típusnak rengetek változata készült pl.: 3 sorozat lövéses üzemmódú M16A2, gránátvetős és rövidített hosszúságú "Commando" megnevezésű is.

vietnam1.jpg

Az alap fegyver jellemzői:

  • Űrmérete: 5,56 mm
  • Lőszere: 5,56 × 45 mm NATO, vagy .223 Remington (átütő ereje kisebb, mint a Kalasnyikové, ezért az effektív lőtávja 500m, de kis lőtávban a laposabb röppályája és a sorozatlövésnél kevésbé mozdul el a fegyver)
  • Tárkapacitása: 20 vagy 30 db szekrénytárban
  • Működési elve: Gázelvezetéses, forgózáras reteszeléssel
  • Tömege: 2,97–3,53 kg
  • Fegyver hossza:1006 mm
  • Csőhossza: 508 mm
  • Elméleti tűzgyorsasága: 750–900 lövés/perc
  • Csőtorkolati sebességa: 975–884 m/s

 Észak-vietnámi fegyverek:

A Viet Cong katonák a fegyvereiket a Ho Si Minh ösvényen át kapták Kínából, melyet a szovjetek finanszíroztak. Így tehát a házi-készítésű fegyvereik  mellett modern fegyverek is helyet kaptak az arzenáljukban. Például: RPD golyószóró, Type 56-os mely az Ak-47 kínai változata volt előrehajtható bajonettel, SVD mesterlövészpuska, valamint rengeteg a szovjetek által zsákmányolt és gyártott II. világháborús fegyver. (Stg 44, Luger piszoly, Kar 98-as puska/Mosin-Nagant puska, PPSh géppisztoly, Makarov pisztoly, stb.)

AK-47: A fegyvert Mihail Tyimofejevics Kalasnyikov tervezte, a német Sturmgewehr 44 külsejének mintájára. 1949-ben került rendszeresítésre a szovjet erőknél, a világ egyik híresebb fegyvere. Számtalan háborúban előfordult már, és a mai napig használják a különféle változatait. Egyszerű szerkezete, és a laza illesztései miatt a fegyver nem igényel különösebb karbantartást, még ha szennyeződés is kerül bele, akkor sem hajlamos az elakadásra. Hatalmas előnye az M16-tal szemben a brutális átütőereje, de ez sajnos a pontosság rovására ment. Másik hatalmas előnye, hogy a masszív szerkezete alkalmas volt kézitusára (nehezebb is volt) az amerikai rivális ellen.

vietnam2.jpg

  • Űrmérete: 7,62 mm
  • Lőszere: 7,62×39 mm
  • Tárkapacitása: 30 töltényes szekrénytár
  • Működési elve: gázelvételes, hosszú gázdugattyú-hátrasiklásos, forgózáras reteszelésű
  • Tömeg: 3,6 kg tár nélkül
  • töltött tárral: 4,1 kg
  • Fegyver hossza:  870 mm
  • Csőhossza: 415 mm
  • Elméleti tűzgyorsasága: 600 lövés/perc
  • Gyakorlati tűzgyorsasága: 40 (egyes lövésnél) - 100 (sorozatlövésnél) lövés/perc
  • Csőtorkolati sebessége: 715 m/s

Szárazföldi hadsereg harcjárművei

USA/Dél-Vietnám:

Dél-Vietnám segítségére az amerikai hadsereg tankokat is vitt magával, például a második világháborúban megismert M24-Chaffe típusú könnyű tankot, valamint újabb fejlesztésű M41 Walker Bulldogot, M551 Sherindan (152mm-es löveget hordozott amely rakéta kilövésére is alkalmas volt), M67 "Zippo",ahol az M48 Patton lövegének helyére lángszóró került és Centurion Mk V (ausztrál hadserek használta ezeket az angol tankokat).

M48 Patton

A tankot a híres amerikai tábornokról George Patton-ről nevezték el aki a tankok harci alkalmazásának egyik legnagyobb támogatója volt. A 48-as volt az utolsó tank melynek ő volt a névadója, valamint amelyre 90 mm-es löveg került. Utódjára M48A5-re már 105 mm-es löveget szereltek. Fő rendeltetése, hogy lecserélje a hadsereg M4-es Shermanjait és az előző széria M47-es Patton tankjait.

vietnam3.jpg

Általános tulajdonságok:

  • Személyzet: 4 fő (parancsnok, irányzó, töltőkezelő, vezető)
  • Hosszúság: 9,3 m
  • Szélesség :3,65 m
  • Magasság: 3,1 m
  • Tömeg: 49,6 t

Páncélzat és fegyverzet:

  • Páncélzat: hengerelt acélpáncél
  • Elsődleges fegyverzet:  90mm-es T54-es löveg;
  • Másodlagos fegyverzet: 12,7 mm-es M2 Browning
  • 7,62 mm-es M73 lövegcsővel párhuzamosított géppuska

Műszaki adatok

  • Motor: Continental AVDS–1790–5B V12 léghűtéses, V12-es, duplafeltöltős dízelmotor
  • Teljesítmény: 750 LE
  • Felfüggesztés: torziós rugók
  • Sebesség: 48,3 (műúton) km/h
  • Fajlagos teljesítmény: 15,1 LE/tonna
  • Hatótávolság: 462 km

Észak-Vietnám:

A Szovjetúnió tagjaként a kommunista hadiipar legjobbjai kerültek a vietkongok harckocsi gépparkjába: Pt-76 úszóharckocsi, T-44, a második világháborút túlélt vasak is helyet kaptak, a hadserekben (T-34, Bt széria tankjai, T-széria egyéb tankjai, Zsu légvédelmi tankok, Su-100 páncélvadász, és egyéb kínai járművek, mint Type 58 ami a T-34-85 (limitált számban kaptak a vietkong harcosok az eredetiből) szakasztott mása volt. Az amerikaiak által bevetett M48 Patton méltó ellenfele a T-54-es és T-55-ös harckocsi volt.

T-54

T-34-es és T-44-es szériák tekinthetők az elődeinek, 1944-ben kezdték fejleszteni, még ez év decemberében elkészültek a tervrajzok 1945-re a prototípusa is megépült.1946-ban rendszeresítették a Szovjet Hadseregben, sorozatgyártása 1947-től 1962-ig folyt. Számos szövetséges országba exportálták, és rendszeresítették a hidegháború során. T-55-ös továbbfejlesztett változata egy erősebb motort kapott, valamint fejlesztett pörgettyűs lövegstabilizátort.

vietnam4.jpg

Általános tulajdonságok

  • Személyzet: 4 fő
  • Hosszúság: 9 (lövegcsővel) 
  • 6,37 (páncéltest) m
  • Szélesség: 3,27 m
  • Magasság: 2,4 m
  • Tömeg: 41 500 kg
  • Páncélzat és fegyverzet
  • Páncélzat: max. 150 mm (T–54)
  • 203 mm torony, 99 mm test (T–55)
  • Elsődleges fegyverzet: 1 db 100 mm-es D–10T harckocsiágyú
  • Másodlagos fegyverzet: 1 db lövegcsővel párhuzamosított 7,62 mm-es SZGMT géppuska,
  • 1 db 12,7 mm-es DSK légvédelmi géppuska
  • Műszaki adatok:
  • Motor: V–54 vagy V–55 típusú V12-es
  • Teljesítmény:  470 kW (630 LE)
  • Felfüggesztés: torziós
  • Sebesség: 50(műúton) km/h
  • Hatótávolság: 501 km
  • extra üzemanyagtartállyal: 600 km

Légierő

USA/Dél Vietnám:

A leghíresebbek, a Chinook nevű szállító helikopter, ami tandem-rotorelrendezésű kéthajtóműves nehéz szállítóhelikopter, a hadsereg csapatszállító és haditechnika szállítására alkalmazta, valamint a Huey-Cobra, Sea Cobra és az UH-1 Iroquois "Huey" szállító helikopter.

UH-1 Iroquois "Huey"

A típus fejlesztője a Bell Helicopters, mely  az 1950-es években kísérletezett a gázturbinás helikopterekkel. 1956 októberében kezdődtek meg a próba repülések, és a Huey magasan felülmúlta a hadsereg elvárásait. 16000 db készült belőle, amiből 7000 -et vetettek be kommunista Észak-Vietnam ellen.

vietnam5.jpg

  • Funkció: többcélú szállító helikopter
  • Gyártó Bell Helicopter Textron
  • Személyzet: 1–4 fő (1–2 fő pilóta + 1–2 fegyverkezelő); 14 katona vagy 6 hordágy szállítására alkalmas
  • Első felszállás 1956. október 22.
  • Hossz  rotorral 17,4 m
  • Magasság  4,4 m
  • Tömegadatok
  • Szerkezeti tömeg  2365 kg
  • Tömeg üzemanyaggal 4100 kg
  • Max. felszállótömeg 4310 kg
  • Hajtómű 1 db Lycoming T53–L–13B gázturbina
  • Repülési jellemzők
  • Max. sebesség 220 km/h
  • Hatósugár: 510 km
  • Legnagyobb repülési magasság: 5910 m
  • Emelkedőképesség: 8,9 m/s

huey_helikopter.jpg

Észak-Vietnám:

Mi-2 es, Mi-4 es gépeket használtak szállítás céljából és Mi-8-ast támadó feladatkörökre alkalmazták. Mely méltó ellenfele volt a nyugati légi alkalmatosságok ellen.

Mi-8

A korai Mi-4-nek a gázturbinás hajtóművel felszerelt változata. Az első prototípus 1961-ben szállt fel, és 4 lapátos forgószárnnyal, valamint egy Szolovjov gázturbinás hajtóművel rendelkezett. A következő típus már két hajtóművel volt ellátva, 1963-ban áttértek az ötlapátos forgószárny kialakításra. 1967-ben megkezdődött a sorozatgyártása. Több, mint 7000 db készült belőle és rengeteg helyen bevetették, és sok szovjet szövetséges országba exportálták.

vietnam6.jpg

Egyéb haditechnikai eszközök

BTR-60

Négy tengelyes orosz páncélozott szállítójármű, melyet 1950-ben terveztek a BTR-152 leváltására. Személyzete két főből állt (vezető,parancsnok) és még 12 ember befogadására volt alkalmas a küzdőtere. Elöl 9mm, oldalt 7mm vastag páncélzat védte a bent ülőket. Elsődleges fegyverzete: 1 × 14,5 mm-es KPVT nehézgéppuska másodlagos fegyverzete:1 × 7,62 mm-es PKT géppuska. Képes volt a vízen is közlekedni hátsó hajtásának köszönhetően.

vietnam7.jpg

M113

Amerikai lánctalpas páncélozott személyszállító.  A legszélesebb körben használt jármű a vietnámi háborúban. (pl.:mentő jármű, tüzérségi vontató) Alumínium páncélzattal (12mm-38mm)készült és elődeihez képest jóval könnyeb volt, ez elég volt ahhoz, hogy megvédje a személyzetet a kézifegyverektől és elég kevés súlya volt ahhoz, hogy mérsékelten kétéltű legyen. 11 utast szállíthatott az alap 2 fő legénység mellett. Fő fegyverzet egy M2 Browing géppuska, másodlagos a variánsoktól függően más-más.

vietnam8.jpg

Mig-17

Első generációs orosz sugárhajtású vadászgép, melyet 1952-ben állítottak szolgálatba. Teljesen fém építésű méghozzá duralumíniumból készült középszárnyas, egy hajtóművel rendelkezik, szárnyai erősen nyilazottak, belső része trapéz alakú. A nappali vadász (MiG–17 és MiG–17F) két NR–23 23 mm-es gépágyúval, valamint 1 db  N–37 37 mm-es gépágyúval voltak ellátva. A fegyverzetet  a törzs orr-részében, a levegőbeömlő nyílás elé építették be. Összesen 10 000 db készült belőle.

vietnam9.jpg

RF-4 Phantom II

Két hajtóműves sugárhajtású vadászbombázó,McDonnell Douglas fejlesztett ki az 1950-es évekre.Az 1960-as és 70-es évek egyik legkorszerűbb, legsokoldalúbb harcászati repülőgépe volt, kilenc felfüggesztési pontján több mint 8400 kg-nyi fegyvert tudott 600 km távolságon belül bevetni. Az orrba épített M-61 vulcan gépágyú mellett légiharc-rakétákkkal, hagyományos siklóbombákkal szerelték fel és ezen felül precíziós csapásmérésre és képessé tették, nagy számban a vietnami háborúban került bevetésre, ahol napalm bombázására is használták.

vietnam9b.jpg

Járőrhajó (PBR)

A vietnámi háborúban 1966 márciusától 1971 végégi használt alumíniumból készült, gyengén páncélozott, kisméretű vizijármű. Feladata, nagyrészt a felderítés volt, valamint szállítási és támogatási feladatok is hárultak rá. Személyzete 4-5 főből állt. Fegyverzete: M2HB 50 kaliberes (12,7mm) iker géppuska a hajó orrában, egy kerek forgatható "kádba" építve. Hátul egy db M2HB, Két (vagy csak egyik) oldalt egy-egy M60-as géppuska és egy 40mm gránátvető.

vietnam9c.jpg

A vietnami háború eseményeinek középpontjában természetesen a katonák álltak. Ők küzdöttek, véreztek és estek el a harctereken, ám kulcsfontosságúnak számított a posztunkban felsorolt haditechnikai eszközök, fegyverek szerepe is. Ha kettőt kellene kiemelnünk közülük, melyek akár a vietnami háború szimbólumai is lehetnének, akkor az az AK-47 -es gépkarabély lenne az egyik oldalon és a Huey helikopter a másikon. Posztunk igyekezett átfogó képet adni több fegyvernem jellegzetes eszközeiről és bemutatni a vietnami háború legfontosabbak, mondhatni emblematikus fegyvereit.

Harmat Árpád Péter - Sebestyén Martin

 

Ha tetszett a poszt, kövess bennünket a Facebook -on is! 

haboruk_ujlogo_2.jpg

2017.10.23.(16:09)

A bejegyzés trackback címe:

https://haboruk.blog.hu/api/trackback/id/tr5313059738

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Scriptor_ 2017.10.23. 17:22:40

Remek munka, alapos és precíz. Átfogó képet ad a vietnami háború fegyvereiről. Különösen a helikopterek rész volt számomra érdekes. Köszi!

Mizantróp. 2017.10.23. 17:41:58

A harckocsik szerepe Namban nem volt jelentős a dzsungelek és hegyek illetve a gerillaharc miatt. Az USA a helikoptereivel tudott előnyt elérni a Vietkong pedig kimeríthetetlen embertartalékaival és szövevényes földalatti járatrendszereivel.

Jerico 2017.10.23. 22:17:01

Amerika legfontosabb fegyvere Namban a UH-1 Iroquois szállító helikopter volt. Ezt használták legnagyobb mennyiségben és legnagyobb hatásfokkal. Szinte mindent ezzel oldottak meg: emberek, fegyverek szállítását, légicsapást, felderítést ... stb. Az 500 km -es hatósugara éppen megfelelt Vietnamban. Mindenki csak Huey -nek hívta.

Amúgy a poszt nagyon jó! Gratula és köszi!

Kelly és a szexi dög 2017.10.24. 14:07:40

Saigon (ma Ho Si Minh város) mellett van egy lőtér turistáknak, ott a megmaradt amerikai kézifegyverekkel (van többféle géppuska is, amelyek nem szerepelnek a posztban) lehet lövöldözni, kb 1 dollár/töltény áron. Valutabevételnek jó: maradt elég lőszer is, nem úgy néz ki, hogy importálniuk kellene...

Pierr Kardán 2017.10.24. 16:27:05

Valóban a technika és az ember együtt alkotta a háborús erőforrásokat, de úgy, hogy vietnami részről rengeteg ember és viszonylag kevés technika, amerikai részről pedig kevés ember, de rengeteg technikai eszköz szolgált erőforrásul.

Nem véletlen, hogy a vietnamiak rengeteg embert, az amerikaik pedig rengeteg technikát vesztettek a harcok során. Mind a két fél azt dobta be, amiből jobban fel volt szerelve.

Mikrobi 2017.10.25. 09:38:52

Az F-4 sokkal többet érdemelt volna a postban. Annyi rendkívüli, esetleg máig egyedülálló tulajdonsága volt, hogy öt teljes postot is megérne!

Mikrobi 2017.10.25. 09:39:03

BTW, az RF-4 az F-4 felderítő változata, a postban meg az F-4-esről volt szó.
A legendás M60-as géppuskáról ennyit: www.kaliberinfo.hu/cikkek/rovott-mult?q=cikkek/rovott-mult
süti beállítások módosítása