A XX. század nagy háborúinak hadjáratai, csatái, alakjai, hősei, fegyverei, érdekességei

A harkovi és krími csaták 1942 tavaszán

2017. február 19. - Harmat Árpád Péter

A moszkvai és sztálingrádi harcok mellett méltatlanul kevés szó esik a két nagy összecsapás között, 1942 tavaszán kibontakozó szevasztopoli (krími) és harkovi csatákról. Ezekben a harcokban százezrek küzdöttek és óriási német diadalokat hoztak. Történelmi jelentőségüket növelte, hogy a Wehrmacht ezekre győzelmekre támaszkodva tudta megindítani a Sztálingrád elfoglalását célul kitűző offenzíváját, 1942 nyarán.

harkov_tankok.jpg

Német Panzerek Harkovban / forrás: Bundesarchiv/

Az előzmények

A második világháború legjelentősebb frontja keleten jött létre, 1941 június 22-én, amikor a Wehrmacht a Barbarossa hadművelet során lerohanta a Szovjetuniót. Az óriási erejű támadásban 3,5 millió német katona vett részt, (gyakorlatilag a német hadsereg fele), 3600 harckocsi bevetésével. A hadművelet első 4 hónapjában gyors és jelentős német sikerek születtek: a Wehrmacht csapatok egészen Moszkváig és Leningrádig jutottak, délen pedig már a Donyec vonalán állomásoztak. 1941 októberére azonban kifulladt a támadás, megkezdődött a moszkvai csata, mely 1942 elejére szovjet győzelmeket hozott. A német vonalakat hátrébb szorították a Távol-Keletről hozott orosz utánpótlás erők és Hitlernek tudomásul kellett vennie első nagy vereségét.  Barbarossa hadművelet fél éve alatt megsemmisült a keleti front német haderejének 30% -a, a Wehrmacht 800 ezer embert és 1300 harckocsit vesztett. Ám ekkor, a kelet front történetének új időszaka következett: 1942 tavasza, mikor a német csapatok visszanyerték kezdeményező-készségüket és javítani tudták pozícióikat is.

1942 februárja és augusztusa közt a harcok legfontosabb színtere a déli frontszakasz lett, mégpedig a Voronyezs és Rosztov (Fekete-tenger) közötti területen, ahol kiemelkedő jelentőséggel bírt Harkov városa és a Krím félsziget. Ami a Krímet illeti: 1941 októberétől kerek 8 hónapon keresztül rendkívül kemény harcok folytak a félszigeten. Egyik oldalon a Wehrmacht egyik legtehetségesebb tábornoka, Erich von Manstein állt egy 350 ezres német-román haderő élén, míg velük szemben a szovjetek fele akkora, de nagyon makacsul védekező seregteste harcolt. Legtovább Szevasztopol tartott ki, egészen 1942 júliusáig. Ekkor azonban Manstein óriási diadallal bevette a várost és egy időre a Führer kedvence lehetett (Hitler július 1-én vezértábornaggyá léptette elő.)

harkovi_csata.jpg

Közben a másik kiemelt jelentőségű célpont mindkét fél számára Harkov térsége lett, a Donyec folyó közelében. Magát a várost ugyan a Barbarossa hadművelet során a német erők elfoglalták (1941 október 25.), ám bizonyos stratégiai pontokon – település közelében - erős hadállásokat foglalt el a Vörös Hadsereg.

A harkovi csata

Sztálin 1942 tavaszán egy nagy szovjet ellentámadásról álmodozott és azt tervezte, hogy Szevasztopol megtartása mellett Harkovnál indít offenzívát a németek ellen. A feladattal Szemjon Konsztantyinovics Tyimosenko tábornokot bízta meg, aki 1942 májusában meg is kezdte az előkészületeket. Közben Hitler is pontosan ugyanerre készült: megbízta Friedrich Paulust, hogy Harkov mellett semmisítse meg az izjumi orosz kiszögellést (Friderikus-hadművelet) és biztosítsa Harkov környékét. Ám a szovjetek valamivel gyorsabbak voltak: május 12-én északról és délről, átkaroló jelleggel megindultak Harkov visszaszerzéséért. Amivel azonban Tyimosenko nem számolt, az a tartalékok hiánya volt. A szovjetek ekkoriban ugyanis kevés készlettel és hadfelszereléssel rendelkeztek, szinte mindenből hiány mutatkozott. A Vörös Hadsereg támadása 4 nap után, május 16-ra kifulladt az utánpótlás hiánya miatt. Közben a németek viszont koncentrálni tudták erőiket a Donyec partjára és a levegőben is fölénybe kerültek. (A májusi, Harkov környéki harcokban egy magyar hadosztály is részt vett kiemelkedő sikerességgel, Stemmer László vezérőrnagy irányításával.) 

harkov_manstein.jpgA német légierő fokozott jelenléte, illetve Paulus és Fedor von Bock tábornokok Harkovhoz vezényelt csapatai megfordították az erőviszonyokat: megindulhatott a német ellentámadás, a Friderikus-hadművelet. A német offenzíva gerincét Ewald von Kleist tábornok erői alkották. Tyimosenko ekkor vezérkari főnökéhez, Vasziljevszkij tábornokhoz fordult erősítésért és kisebb mértékű visszavonulás engedélyezéséért, ám elutasító választ kapott. Utánpótlás nem érkezett az orosz csapatokhoz Sztálin pedig hallani sem akart visszavonulásról.

Innentől az események teljes szovjet összeomlást és nagy német sikereket hoztak: az értelmetlen, visszavonulást tiltó sztálini parancs miatt, a Wehrmacht három szovjet hadsereget tudott bekeríteni az Izjum-Barvenkovo térségben, Harkov mellett. A szovjetek 200 ezer embert és 600 harckocsit vesztettek. (A Krímben pedig másik 100 ezer szovjet katona neve kerülhetett a veszteséglistára.) A Harkovnál bekerített orosz katonákat hadifogságba vetették. Május 28-án véget ért a második harkovi csata, jelentős német diadallal. A frontvonal 1942 májusára Kurszktól délre már nagyjából a Donyec vonalát követte egészen Rosztovig és németek - Erich von Mansteinnek hála - stabilan birtokolták a Krím félszigetet is.

1942 júniusa fordulópont volt a keleti front történetében: a Moszkva alatti német vereségek után a Wehrmacht újra fölénybe tudott kerülni és megerősítette vonalait délen, Voronyezs és a Fekete-tenger között. Hitler újra nagy támadás tervezésébe kezdhetett, melynek célpontja ezúttal a Kaukázus és Sztálingrád lett.

Harmat Árpád Péter

 Ha tetszett a poszt, kövess bennünket a Facebook -on is!

haboruk_ujlogo.jpg

2017.02.19.(13:32)

A bejegyzés trackback címe:

http://haboruk.blog.hu/api/trackback/id/tr9812272699

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

új felhasználó 2017.02.20. 15:40:27

A szovjetek megtámadása volt a Vezér legnagyobb balfogása. Semmi nem kényszerítette ki, pláne akkor amikor a látóhatáron se volt a nyugati front lezárása. Harmadannyi támadó erővel, mint amennyit bevetett a keleti fronton, simán el lehetett volna foglalni Észak-Afrikát és a Közel-Keletet egész Teheránig

Saját ostobaságával akkor szembesült, amikor sokkal rosszabb feltételekkel mégis fel kellett venni a harcot Észak-Afrikában, az ismert következményekkel

Dr. Nagy László 2017.02.20. 21:56:40

A keleti front története négy szakaszra bontható:
- az első időszak a moszkvai csatáig tartott (1941 június - 1942 január)
- a második a posztban taglalt német ellentámadások időszaka (1942 február - július)
- a harmadik a "Fall Blau" kék hadművelet fél éve (1942 augusztus- 1943 február)
- a negyedik pedig a németek kiűzéséig tartó időszak volt (1943 március - 1944 július)

...elmúlik... 2017.02.22. 00:04:44

Hitler nagy hibája volt, hogy nem bízott a tábornokaiban. A tábornokai pedig egy percig sem bíztak benne.

Persze kezelhette volna a helyzetet úgy, mint bolsevik cimborája, de akkor a Wermacht Varsó alsóig sem jutott volna el, nemhogy majdnem Moszkváig.
Szinte az összes hadászati baklövést Hitler és Sztálin követte el a háború folyamán, meg is volt az eredménye a veszteségekben, mindkét fél részéről.
A háború - amennyiben elkerülhetetlen - bizony a katonák dolga, tetszik, nem tetszik.

(Azért Tuhacsevszkij, Blücher, Jegorov likvidálása és a tehetségtelen Bugyonnij és a szervilis Vorosilov megtartása fémjelezte Sztálin katonai hozzáértését, és akkor a jól képzett tisztikarról nem is ejtettünk szót, akik legalább képesek lettek volna egy ekkora hadsereget legalább összefogni és irányítani. A másik oldalon Manstein, Brauchitsch, Rundstedt mellőzése sem tett jót a hadsereg vezetésének, különösen azután, hogy példátlan módon a főparancsnok egy civil lett (Hitler - aki bár nagyon szeretett egyenruhában parádézni, de sok köze nem volt a katonai vezetéshez).