A grúz származású szovjet diktátor „karrierje” akkor indult be igazán, amikor Lenin 1924-ben meghalt és így kiszorítva vetélytársait – Trockijt, Kamenyevet és Zinovjevet - kezébe tudta kaparintani a kommunista párt vezetését. Sztálin (eredeti nevén: Ioszeb Dzsugasvili) alig 4 esztendő alatt, 1928-ra a Szovjetunió teljhatalmú diktátora lett. Ekkorra már a második feleségénél tartott és három gyermek – két fiú és egy leány - szólíthatta apjának.

Sztálin első feleségét, Jekatyerina Szvanyidzét 1904-ben vette el és alig három évig élt vele (mert az asszony korán meghalt hastífuszban). A rövidke frigyből született Sztálin legnagyobb fia: Jakov. A kisfiút Sztálin nagyon hamar elhagyta és felesége családjára bízta neveltetését. Egyszerűen „továbblépett” és inkább a párton belüli előrejutására koncentrált. Jakovról teljesen megfeledkezett, nem tekintette „igazi” fiának, még a Sztálin nevét sem adta a gyermeknek. Jakov egészen haláláig Dzsugasviliként szerepelt a nyilvántartásokban. Aztán amikor Jakov már 12 lett, Sztálin másodszor is megnősült: elvette 18 éves titkárnőjét Nagyezsda Allilujevát, aki 22 évvel volt fiatalabb a már 41 éves Sztálinnál. Ekkoriban, 1919-ben Sztálin már a párt legfelső vezetőinek sorába küzdötte fel magát és Lenin közvetlen környezetéhez tartozott.

Sztálin első és második felesége

Hatalomvágya azonban nem ismert határokat: a csúcsra akart eljutni és legfőbb vágya az lett, hogy Lenin őt jelölje politikai utódjául. Nagy volt azonban a tülekedés a párt legfelső 5-6 vezetője között a második helyért: ott volt például Lev Davidovics Trockij (eredeti nevén: Bronstein), akinek jóval nagyobb esélye nyílott Lenin bizalmának elnyerésére. Ám a történelem úgy hozta, hogy Sztálin rámenős, erőszakos és a világpolitikát illetve a pártbeli erőviszonyokat jobban figyelemmel kísérő stílusa hatékonyabbnak bizonyult a hatalom megragadásáért vívott harcban. Lenin halála után, 1924-ben ő lett az első számú vezető. Közben második feleségétől két gyermeke is született: 1921-ben Vaszilij és 1926-ban leánya: Szvetlána.

Sztálin, Vaszilij és Szvetlána

A családi élet azonban nem Sztálin „terepe” volt, a gyermekek alig töltötték be a 6 illetve 12 évet, amikor édesanyjuk 1932-ben öngyilkos lett. Sztálin ott maradt egyedül és többé már nem is nősült újra. Ugyanakkor gyermekeivel sem törődött túl sokat, inkább a teljhatalom érdekelte és megdöbbentően kegyetlen tisztogatásokba kezdve sorra szabadult meg korábbi vetélytársaitól. Aztán kitört a második világháború és ez gyermekei életében is sorsfordító változásokat hozott. Fiai katonák lettek, Jakov tüzértiszt lett a fronton és a főhadnagyi rendfokozatig vitte, Vaszilij pedig repülősként szolgált (gyorsan emelkedve a ranglétrán).

Aztán 1941 nyarán Jakov, a szmolenszki csatát követően német fogságba, egészen pontosan a sachsenhauseni munkatáborba került. A nácik gyorsan rájöttek, hogy kicsoda valójában az alig 34 éves orosz főhadnagy és fogolycserét ajánlottak az oroszoknak. Azt javasolták, hogy cseréljék ki Paulus tábornokot (a sztálingrádi csata német vezetőjét) Sztálin idősebbik fiára. Ám a vaskezű szovjet diktátor nemet mondott, azt válaszolta, hogy „nem fogok odaadni egy marsallt egy hadnagyért.” Jakov végül 1943 áprilisában halt meg, amikor egy német őr lelőtte parancsmegtagadásért (bár létezik olyan forrás is, mely öngyilkosságról szól).

Másik fia, Vaszilij iszákos, gyakran mulatozó züllött, féktelen ember lett, aklit azonban óvtak háborús bevetésein (különösen Jakov halála után), így túlélve a háborút tábornokként fejezhette be katonai pályafutását. Háromszor nősült: első felesége Galina Burdonszkaja volt, akit Kapitalina Vasziljeva követett, válásuk után pedig Tyimosenko marsall lányát vette feleségül. Sztálin halála után Vaszilijt leszerelték, nem sokkal később letartóztatták és bebörtönözték, ahonnét csak 1961-ben szabadult. Szabadulása után Kazanyba száműzték, ahol 1962 márciusában (alig 42 évesen) alkoholizmusban halt meg. 

Sztálin lánya, Szvetlana kétszer ment férjhez, majd apja halála után lemondott a Sztálin névről és helyette anyja nevét vette fel. 1963-ban hozzáment Bradjasha Singh indiai újságíróhoz, aki nem sokkal később meghalt. A férje temetését követő néhány hónapot Szvetlana Indiában töltötte, majd Amerikába szökött. Megkapta az amerikai állampolgárságot és újból megházasodott, amelyet válás követett. Ebből a házasságból egy Olga nevű lány született. Két önéletrajzi ihletésű könyvet írt: a Twenty letters to a friend (Húsz levél a baráthoz), illetve az Only One Year (Egyetlen esztendő) címmel, amelyek dollármilliomossá tették. 1984-ben váratlanul visszatért Moszkvába, de pénzének elvesztése és csalódásai miatt 1996-ban ismét Amerikába távozott. 2011-ben halt meg, Lana Peters néven, 85 évesen Wisconsinban (végbélrákban).

Szvetlana életével sokat foglalkozott a nyugati, főleg amerikai média. Sorsát és publikációit évtizedekig követte az amerikai közvélemény. Ami Sztálin unokáit illeti: legidősebb fiának, Jakovnak a gyermeke, Jevgenyij kapta a legtöbb nemzetközi figyelmet. A férfi hadmérnökként, orosz katonai akadémiákon tanított (ezredesként), majd nagyapja hírnevét védelmezte egészen haláláig. Még az Európai Jogok Európai Bíróságán is megjelent, hogy Sztálin "bemocskolt" hírét védelmezze. 2016-ban hunyt el, 80 évesen. Sztálin lányának három utódja van: fia, Joszif, kardiológusként élt (Moszkvában halt meg 2008-ban), két lánya közül az idősebb, Jekatyerina vulkánkutató Szibériában, fiatalabb lánya Olga pedig az USA -ban él, Chrese Evans néven (mint tetoválásokkal teli punk). Vaszilijnak 4 lánya és két fia volt (1941 és 1952 között születtek) közülük hárman élnek még Oroszországban: Alexander Burdonsky, Lina Dzhugasvili, Tatyana Dzhugasvili. (Alexander színházigazgató.)

Szvetlana Allilujeva

Sztálin 1953 március 5-én halt meg, sorsára hagyott módon, agyvérzésben (bár megmérgezésének történetében is sokan hisznek). Kegyetlen diktátor volt, aki gyermekeivel sem tudott tartósan bizalmas és szeretetteljes kapcsolatot kialakítani. 

Harmat Árpád Péter

 Ha tetszett a poszt, kövess bennünket a Facebook -on is!

2017.02.18.(14:35)